Sajátos cash flow-számítások
Minden cash flow-kategóriáról elmondható, hogy kiszámítása indirekt módon történik, ami azt jelenti, hogy a számvitelileg kimutatott eredményből származtatjuk megfelelő korrekciók segítségével. Mint tudjuk, a számviteli eredmény nem a pénzmozgással járó tételekre koncentrál, hanem minden olyan tételre, amely gazdaságilag a tárgyévhez kapcsolódik. Ebből kifolyólag olyan tételek is szerepelnek benne, amelyek az eredményt módosítják, mégsem járnak pénzmozgással (pl. amortizációs költség), valamint hiányoznak belőle olyan tételek, amelyek számviteli értelemben nem minősülnek bevételnek, illetve ráfordításnak, mégis pénzbevételt vagy pénzkiadást jelentenek a vállalkozás számára (pl. hitelfelvétel vagy hiteltörlesztés). A korrekciók éppen ezekre a tételekre irányulnak, melyek eredményeképpen a számviteli profitból eljuthatunk a valós pénzáramokig.
A cash flow-nak több típusát különböztethetjük meg, melyek az alábbiak:
Fernandez a cash flow kiszámításának megkönnyítése érdekében a számviteli szabályok szerint összeállított mérleg („full balance sheet”) alapján egy ún. gazdasági mérleg („economic balance sheet”) összeállítását javasolja (Fernandez, 2002), amelynek tételeiből az egyes CF kategóriák könnyen kiszámíthatók. A gazdasági mérleg annyiban különbözik a számviteli mérlegtől, hogy az eszközök között a forgóeszközök és a szállítói tartozások alapján kiszámított forgótőke-szükségletet (working capital requirements, WCR) szerepeltetjük, a források oldalán pedig az előzőekből következően a kötelezettségeket a szállítói tartozások nélkül adjuk meg.
Free Cash Flow (FCF)
A cash flow fogalma alapvetően a vállalkozás pénzeszközeiben bázisról tárgyévre bekövetkezett változást fejezi ki. A DCF-elmélet több cash flow-kategóriát kezel. Az elemzések során leggyakrabban a Free Cash Flow-t (FCF) alkalmazzuk. A Free Cash Flow azt az adózás utáni pénzáramot reprezentálja, amely a vállalkozás tulajdonosai számára idegentőke-használat nélkül, a befektetett eszközökbe történő beruházások és a forgótőke pénzszükségletének kielégítése után elérhető. A Free Cash Flow levezetését a vállalkozás mérleg- és eredménykimutatás-adatai alapján végezhetjük el.
Adózás és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT) |
– Az EBIT elméleti adóterhe (EBIT * Adókulcs) |
= Adózott eredmény kölcsöntőke nélkül |
+ Amortizáció |
– Befektetett eszközök növekménye |
– Forgótőke (WCR) növekménye |
= Free Cash Flow (FCF) |
A Free Cash Flow kiszámítása
A számítás során a számviteli eredményből indulva, megfelelő korrekciós tételek után jutunk el a cash flow-hoz. A kiindulópontot az adózás és kamatfizetés előtti eredmény (Earnings Before Interest and Tax, EBIT) képezi. A magyar eredménykimutatásból ez az adat közvetlenül nem olvasható ki, de egy egyszerű számítással (az adózás előtti eredmény és a tárgyévi kamatráfordítások összegeként) könnyen meghatározható. Az EBIT-ből levonva annak elméleti adóterhét (azért elméleti, mert a valós adóalap a kamatráfordításokat is tartalmazza) egy olyan hipotetikus adózott eredményt kapunk, amely kölcsöntőke igénybe vétele nélkül realizálódott volna. Ezt követően három korrekciót kell elvégeznünk, melyek során azokat a tételeket vesszük figyelembe, amelyek a számviteli eredményben megjelennek, de pénzmozgással nem járnak, vagy a számviteli eredményben nem szerepelnek, de a pénzállományra hatással vannak. A három korrekció az alábbi:
Equity Cash Flow (ECF)
Az Equity Cash Flow annyiban különbözik az FCF-tól, hogy tekintetbe veszi a vállalkozás finanszírozási struktúráját is, azaz az idegen tőke állományát és ennek kamatterhét. Kiszámítása az FCF-ból az alábbi séma alapján történik:
Free Cash Flow (FCF) – Adózás utáni kamatteher [Kamat*(1-Adóráta)] – Idegentőke-törlesztés + Új idegentőke-bevonás = Equity Cash Flow (ECF) |
Az ECF tehát azt a pénzáramot jelenti, amely a tulajdonosok számára a beruházások, a forgótőke-szükséglet kielégítése, az idegen tőke törlesztő részeinek és kamatainak kifizetése, valamint az új adósság igénybe vétele után elérhető.
Capital Cash Flow (CCF)
A Capital Cash Flow kategória nagyon hasonlít a Free Cash Flow-hoz. Kiszámításánál az FCF-hez hasonlóan nem vesszük figyelembe az idegen tőkével kapcsolatos pénzmozgásokat (kamatokat, törlesztéseket, valamint az új adósság bevonását), ugyanakkor van egy alapvető eltérés: a CCF esetében nem hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az idegen tőke kamata ráfordításként kerül elszámolásra, így az EBIT-et, ezáltal a fizetendő társasági adót is csökkenti. A CCF az alábbi módon határozható meg:
EBIT – Fizetendő adó [(EBIT–Kamat) * Adóráta] + Amortizáció – Befektetett eszközök növekménye – WCR növekménye = Capital Cash Flow (CCF) |
A korábbiakkal összehasonlítva láthatjuk, hogy ez a levezetés egyetlen kivétellel mindenben megegyezik az FCF levezetésével, a különbség mindössze abban van, hogy az EBIT-ből itt nem a hipotetikus (kamat nélküli) adóterhet, hanem a valós adóterhet vonjuk le. A Capital Cash Flow tehát nem más, mint a Free Cash Flow és a kamat adóvédelmének összege.
Mintapélda a Free Cash flow számszerűsítéséhez
A számítást egy építőipari vállalkozás elkészített beszámolói alapján lehet elvégezni.
Megnevezés | |||||||||
EBIT | -24 725 | -37 378 | 46 363 | 79 493 | 54 499 | 41 278 | 7 316 | 42 709 | 58 619 |
EBIT*ADO | 0 | 0 | 8 345 | 14 309 | 9 810 | 7 430 | 1 317 | 7 688 | 10 551 |
Amortizáció | 10 981 | 12 575 | 4 692 | 6 421 | 5 100 | 7 833 | 9 705 | 9 407 | 7 442 |
Befektetett eszközök növekménye | -14 162 | -29 646 | -6 622 | -1 629 | -1 145 | -22 098 | -18 486 | 11 190 | |
WC | -47 634 | -41 752 | 208 887 | 476 597 | -55 183 | -137 915 | 45 209 | 124 697 | 233 846 |
WC növekménye | 5 882 | 250 639 | 267 710 | -531 780 | -82 732 | 183 124 | 79 488 | 109 149 | |
FCF | -13 744 | -16 523 | -178 283 | -189 483 | 583 198 | 125 558 | -145 322 | -16 574 | -64 829 |
A jelenlegi adatok vizsgálatához az egyszerű extrapoláció nem megfelelő, mivel a vállalkozás 9 év közötti beszámolóit áttekintve a 6. évtől egy teljesen más dimenzióban működött. Az árbevétel gyökeres növekedése miatt a korábbi évek adatai jelentős mértékben gyengítik a jövőbeli adatok megbízhatóságát. Emiatt célszerű más objektív adatokon alapuló becslési eljárást elvégezni.
A számviteli eredmény meghatározásához néhány becslést el kell végezni:
A társaság fő bevételi forrása az önkormányzatok számára közbeszerzési eljárások során elnyert – közületek számára – elvégezendő nagyobb volumenű beruházások. Azonban az objektivitáshoz célszerű megvizsgálni a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett szakági adatokat. A becsléshez a KSH által az építőipari termelés folyamatának publikált adata a következőképp alakul:
ÉV | FOLYÓ ÁRON (MILLIÓ FT) | LÁNCVISZONYSZÁM (ELŐZŐ ÉVI = 100 %) |
1990 | 165 069 | |
1991 | 171 280 | 103,76% |
1992 | 206 619 | 120,63% |
1993 | 238 503 | 115,43% |
1994 | 307 037 | 128,74% |
1995 | 320 728 | 104,46% |
1996 | 410 588 | 128,02% |
1997 | 531 806 | 129,52% |
1998 | 678 575 | 127,60% |
1999 | 816 106 | 120,27% |
2000 | 978 939 | 119,95% |
2001 | 1 161 045 | 118,60% |
2002 | 1 424 543 | 122,69% |
2003 | 1 539 861 | 108,10% |
2004 | 1 720 262 | 111,72% |
2005 | 2 023 467 | 117,63% |
2006 | 2 222 382 | 109,83% |
2007 | 2 004 406 | 90,19% |
2008 | 2 006 918 | 100,13% |
2009 | 1 979 812 | 98,65% |
Az országos építőipari termelés értéke kivitelezők szerint (1990–)
Forrás: www.ksh.hu
Az adatok alkalmazhatósága miatt összehasonlítottuk a társaság árbevételének alakulásával. A lenti ábra szerint a 2 év eltérő irányú eltérésétől eltekintve gyakorlatilag azonos, így használható becsléshez.
Az országos adatok és a társaság árbevételének változása a beszámolók alapján
Ez alapján a 10–18. közötti időszakra a következőképp alakul:
Megnevezés | 10. | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. |
Árbevétel, e Ft | 1 654 039 | 1 787 935 | 1 997 399 | 2 349 450 | 2 580 411 | 2 327 319 | 2 330 235 | 2 298 763 | 2 298 763 |
A megadott adatok tükrözik az építőipar elmúlt 10 éves tendenciáit. Így tendenciák alapján lehetett volna magasabb árbevétel is, azonban ehhez nem lehet semmilyen objektív indikátort hozzárendelni.
A cég korábbi költségstruktúráját használjuk becslés alapjául. A korábbi árbevétel-arányos költségek alakulása a következő:
Megnevezés | |||||||||
Anyag jell. ráf., e Ft | 251 895 | 232 979 | 455 565 | 1 006 147 | 1 086 144 | 2 288 611 | 1 677 964 | 1 811 100 | 2 193 413 |
Anyagjellegű ráfordítások/árbevétel, %-ban | 83,3% | 60,6% | 108,5% | 176,5% | 167,6% | 127,3% | 191,2% | 173,7% | 162,7% |
A társaság anyagjellegű ráfordításainak alakulása 1–9. között és a hozzárendelhető trendvonal
A társaság beszámolóiban szereplő anyagjellegű ráfordítások változása kivetíthető a következő időszakra. Ennek segítségéhez a trendszámítást vettük alapul. Az ábrán látható trendvonal 84,25%-os megbízhatósági szint mellett követi le a folyamatokat. A magas magyarázó erő (100% a maximum) miatt alkalmas a jövőbeli ráfordítások becslésére, amely a következőképp alakul:
y = 270.462x – 129.662
Megnevezés | 10. | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. |
Anyagjell. ráf., e Ft | 2 574 958 | 2 845 420 | 3 115 882 | 3 386 344 | 3 656 806 | 3 927 268 | 4 197 730 | 4 468 192 | 4 738 654 |
Az anyagjellegű ráfordítások relatíve magas aránya az árbevételhez az építőipar sajátosságát tükrözi. Jelentős összegek nem kerülnek kiszámlázásra, elszámolásra az adott üzleti évben a szerződések ütemezése alapján, amit befejezetlen termelésként számolnak el a számvitelben. A befejezetlen termelés alakulása a következő:
Megnevezés | |||||||||
Beflen. termelés., e Ft | 19 936 | -24 281 | 137 268 | 493 276 | 608 321 | 708 101 | 966 100 | 1 006 516 | 1 208 559 |
Beflen. termelés/árbevétel, %-ban | – | -6,32% | 32,71% | 86,52% | 93,87% | 39,38% | 110,06% | 96,56% | 89,65% |
Az anyagjellegű ráfordításokhoz hasonlóan a befejezetlen termelés esetében is trendszámítást végeztünk, a legjobban illeszkedő trendvonalat kívántuk meghatározni.
A társaság befejezetlen termelésének alakulása 1–9. között és a hozzárendelhető trendvonal
Ezek alapján a következőképp alakul a becslés eredménye 96,91% megbízhatósági szint mellett a trendfüggvény alapján:
y=161.990x-240.637
Megnevezés | 10. | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. |
Beflen. term. | 1 379 263 | 1 541 253 | 1 703 243 | 1 865 233 | 2 027 223 | 2 189 213 | 2 351 203 | 2 513 193 | 2 675 183 |
A költségstruktúra következő fontos elemei a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenés. A személyi jellegű ráfordítások becslése esetében a KSH által közölt építőipari dolgozók éves bruttó bérének változását vettük alapul. A láncviszonyszám-technika az előző évhez képesti változást kívánja bemutatni.
Gazdasági ág | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 |
Építőipar | 79 368 | 86 324 | 94 193 | 100 124 | 106 608 | 117 626 | 136 301 | 146 475 | 152 204 | 147 608 |
Láncviszonyszám (előző év = 100 %) | – | 108,76% | 109,12% | 106,30% | 106,48% | 110,34% | 115,88% | 107,46% | 103,91% | 96,98% |
Forrás: www.ksh.hu
Megnevezés | 10. | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. |
Személyi jell. ráf. | 167 015 | 182 240 | 193 715 | 206 260 | 227 577 | 263 708 | 283 392 | 294 476 | 285 584 |
Az értékcsökkenési leírás összességében nem meghatározó összeg az eredménykimutatásban. Az immateriális javak és tárgyi eszközök megújítása, illetve a kis értékű eszközök elszámolása miatt egy általánnyal számoltunk: 8 240 e Ft.
Az EBIT számításához nélkülözhetetlen a kamatráfordítások számszerűsítése. A nagy volumenű beruházások esetében a vállalkozás kisebb összegű folyószámlahiteleket vett igénybe előfinanszírozás miatt. Emiatt az árbevétel nagyságához viszonyítva átlagosan 2,66%-os kamatráfordítással számoltunk.
Megnevezés | 10. | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. |
Écs. leírás | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 |
Kamatráfordítás | 43 985 | 47 545 | 53 115 | 62 477 | 68 619 | 61 889 | 61 966 | 61 129 | 61 129 |
Ennek függvényében meg lehet határozni a Free Cash flow-t:
Megnevezés | 10. | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. |
EBIT | 228 696 | 236 794 | 308 499 | 493 374 | 560 637 | 251 404 | 154 978 | 38 963 | -36 679 |
EBIT*ADO | 41 165 | 42 623 | 55 530 | 88 807 | 112 127 | 50 281 | 30 996 | 7 793 | 0 |
Amortizáció | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 | 8 240 |
Befektetett eszközök növekménye | 1 457 | 5 745 | -4 193 | -4 133 | -4 076 | -4 022 | -3 971 | -3 923 | -3 877 |
WC | 237 019 | 341 194 | 328 216 | 325 658 | 282 635 | 313 449 | 307 029 | 306 877 | 303 058 |
WC növekménye | 3 173 | 104 176 | -12 979 | -2 558 | -43 023 | 30 814 | -6 420 | -152 | -3 820 |
FCF | 191 140 | 92 490 | 278 380 | 419 497 | 503 848 | 182 571 | 142 613 | 43 485 | -20 744 |
A cash flow-ra épülő mutatók
A cash flow által számszerűsített gazdasági értékek alkalmasak mutatószámok segítségével a gazdálkodás folyamatinak elemzésére, az egyes gazdálkodási elemek között összefüggések kimutatására. Ha a mutatók minőségét vizsgáljuk, akkor a cash flow-alapú hányadosok a dinamikus vizsgálat alapját képezik. A pénzügyi folyamatok jobb, naprakészebb értékét adja a mérleg és eredménykimutatás alap – statikus – mutatókkal szemben. A cash flow a fentiekből adódóan a pénzügyileg realizált folyamatokat mutatja, tehát a ráták értéke közelebb viszi az elemzőt a véleménye kialakításához.
Adósságfedezeti mutató
A teljes idegentőke fedezettsége azt mutatja meg, hogy a vállalkozás likvid pénzállománya milyen mértékben nyújt fedezetet a teljes kötelezettségállományra.
Cash Flow / Idegen tőke
Adósságtörlesztési idő
Adósságfedezet (adósságszolgálati) mutató
Bruttó Cash Flow vagy Operatív Cash Flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek
Bruttó Cash Flow vagy Operatív Cash Flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete
Bruttó Cash Flow vagy Operatív Cash Flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai
Az adósságszolgálati mutató elsősorban a hitelintézetekkel való kapcsolat indikátora lehet. A mutató azt mutatja, hogy a cash flow milyen mértékű készpénzt biztosít a hosszú lejáratú kötelezettségeinek rendezéséhez. A második mutató inkább a hétköznapi finanszírozást szolgálja, az időszakról időszakra fizetett hiteltörlesztések fedezetét mutatja. Képes a vállalkozás megfelelő rendelkező álló forrásokból teljesíteni az időszakos kötelezettségét. A harmadik mutató a hitellel kapcsolatos többletkötelezettség – a kamat – folyamatos fizetésével helyt áll a hitelezővel szembeni vállalásának.
Befektetésfinanszírozási mutató
Operatív Cash Flow / Befektetési pénzeszköz szükséglet
A mutató értéke azt mutatja, hogy a potenciális befektetés (beruházás, tartós pénzügyi befektetés) esetében elegendő likvid pénzforrás áll-e rendelkezésre a működési tevékenysége finanszírozásán felül. Az operatív cash flow azt mutatja, hogy a hétköznapi működéshez rendelkezésre áll-e a megfelelő szabad forrás. A vállalkozás akkor dönt helyesen, ha olyan szabad forrásokat használ fel tartós lekötéshez, ami a napi működéshez felesleges.
Készpénz-begyűjtési ráta
Vevőktől befolyt követelés / Értékesítés nettó árbevétele
A mutató a valós pénzügyi realizáció mérőszáma. A kettős könyvvitel szabályai szerint értékesítési árbevételeként elszámolásra kerülnek a kiszámlázott tételek, azonban közel sem biztos, hogy pénzügyileg azok realizálódnak. A mutató azt az arányt mutatja meg, ami ténylegesen befolyt a kiszámlázott tételek közül. Minél magasabb, annál előnyösebb a vállalkozás pénzügyi helyzete.
Jövedelmezőségi mutatók
A jövedelmezőségi mutató jelentése, hogy a megképzett eredmény milyen nagyságrendű az előállítását előidőző tényezőkhöz képest. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség egyfajta változata az első mutató. Az operatív cash flow a működés pénzügyi eredményét mutatja, így alkalmas lehet az árbevétellel történő összehasonlításra.
Operatív Cash Flow / Értékesítés nettó árbevétele
Operatív Cash Flow / Jegyzett tőke (Saját tőke)
Operatív Cash Flow / Mérlegfőösszeg
A sajáttőke-arányos jövedelmezőség a modern pénzügyi elemzés egyik favorizált mutatója. A mutató számlálójában az adózás előtti eredményt szokták használni. A jelen mutató esetében az operatív cash flow összegét használjuk, ezáltal a mutató értéke a statikus mutatóból dinamikussá válik. A harmadik mutató a ROA-mutató dinamikus megfelelője, a teljes vagyonra vetített megtérülési ráta.
Informa-tikai cég | Mezőgaz-dasági cég | Építőipar | Szolgál-tatás | Keres-kedelem | Ipar | |
Adósságfedezeti mutató | 3,39% | 26,74% | -7,69% | 122,02% | -15,79% | 92,38% |
Adósságtörlesztési idő | 29,49 | 3,74 | -13,00 | 0,82 | -6,33 | 1,08 |
Adósságfedezet (adósságszolgálati) mutató | 11,35% | 40,50% | -757,36% | – | – | – |
Adósságfedezet (adósságszolgálati) mutató 2. | 44,41% | 276,74% | -2356,71% | 1303,81% | -1536,36% | 6828,57% |
Befektetés finanszírozási mutató: | 46,6% | 2810,1% | – | – | -100192,9% | 121890,0% |
Jövedelmezőségi mutatók | 1,37% | 12,01% | -3,68% | 30,29% | -2,85% | 9,42% |
Jövedelmezőségi mutatók | 3,49% | 10,73% | -8,28% | 31,28% | -2,15% | 12,94% |
Jövedelmezőségi mutatók | 1,70% | 7,59% | -3,91% | 23,51% | -2,13% | 10,79% |
Fedezeti és cash-fedezeti pont meghatározása termékre és vállalatra
Az ACM Rt. 4 fajta termék gyártásával foglalkozik. Termékeinek meghatározó részét a belföldi kereskedelemben értékesíti. Jelentős mennyiségű export tevékenységet is lebonyolít. Az exporttevékenység elszámolása dollárban történik, amely a választott hitelintézet átlagárfolyama. A jövőbeli termelési tevékenységét kívánja optimalizálni a múltbeli adatok alapján.
A vállalkozás bázisidőszaki adatai a következők:
Megnevezés | Mennyiségi egység | Termékek | |||
A | B | C | D | ||
20X1. | |||||
gyártott mennyiség | darab | 9 500 | 15 000 | 25 000 | 10 000 |
a közvetlen önköltség a gépköltségen kívül | Ft/db | 6 550 | 12 650 | 10 200 | 9 000 |
fajlagos gépóra-felhasználás | gó/db | 0,7 | 0,8 | 0,75 | 1,26 |
az értékesítés eladási árai: | |||||
belföld | Ft/db | 10 000 | 20 000 | 18 000 | 15 000 |
export | USD/db | 54,0 | 99,0 | 90,0 | 80,6 |
az értékesített mennyiség | |||||
belföld | db | 8 000 | 5 000 | 20 000 | 2 000 |
export | 1 500 | 10 000 | 5 000 | 8 000 |
A jövőbeli termelési struktúra meghatározásakor figyelembe kell venni – a piackutatások eredményeképpen meghatározott – értékesítési minimumokat és maximumokat. Az értékesítési minimumok többféle okokból származtathatóak:
A maximumok pedig az adott időszak piackutatási adataiból az eladható maximális mennyiséget jelzik.
A gyártási struktúra meghatározásakor két szempontot kell egyeztetni: a profitmaximalizálást és a kapacitások maximalizálását. A profitmaximalizálás elemi érdeke minden gazdasági társaságnak, ugyanakkor a kapacitások minél magasabb szintű kihasználása szintén költségoldalról okoz eredményjavulást a vállalkozás számára. A gyártás megvalósításához szükségesek a megfelelő erőforrások, amelyek azonban nem minden esetben állnak rendelkezésre teljes mértékben.
Az erőforrási korlátok lehetséges formái:
A jövőbeli tevékenység bázis adataira vonatkozólag a következők ismeretesek:
Megnevezés | Mennyiségi egység | Termékek | |||
A | B | C | D | ||
20X2. | |||||
Rögzített megrendelés | |||||
belföld | db | 500 | 1 000 | 2 000 | 2 000 |
export | – | – | 3 000 | – | |
gépköltségen kívüli közvetlen önköltség változása | Ft/db | + 200 | – 300 | + 500 | – 400 |
fajlagos gépóraváltozás | gó/db | + 0,05 | – 0,06 | ||
A várható eladási ár | |||||
belföld | Ft/db | 10 500 | 21 000 | 17 500 | 15 200 |
export | USD/db | 59 | 105 | 102 | 72 |
Értékesítési lehetőségek a jövőben (a rögzített megrendeléssel együtt) | |||||
belföld | db | 8 500 | 10 000 | 20 000 | 5 000 |
export | 3 000 | 15 000 | 10 000 | 15 000 |
Kiegészítő adatok:
Feladatunk a következő:
Megoldás:
A költségek meghatározásakor célszerű figyelembe venni a következő tényezőket:
II. Közvetlen értékesítési költség (I + 5.)
A séma segítségével lehetőség nyílik minden vállalkozás számára az önköltség meghatározására, illetve tervezésére. Természetesen az önköltség-számítási séma a társasági specializációkkal tovább részletezhető.
A közvetett költségek jövőbeli tervezésénél hasznos módszer költségváltozási tényező alkalmazása. A közvetett költségek tervezését költséghelyek szintjén érdemes elkészíteni. A költségtervezésnél segítségre szolgál a reagálási fok, amely a költségváltozás és a költségjellemző változása között keres kapcsolatot.
A reagálási fok segítségével meghatározható, hogy a kapacitásként megjelenő erőforrás változásának következtében az adott költséghelyen értelmezett költség milyen mértékben fog változni:
A bázisidőszak gépóra-felhasználása:
9 500 * 0,7 + 15 000 * 0,8 + 25 000 * 0,75 + 10 000 * 1,26 = 50 000 gépóra
Gépóra költsége
22 025 000 / 50 000 = 440,5 Ft/gó
A jövedelmezőség meghatározása a fedezeti összeg segítségével történik, ahol egyfajta nyers eredmény számszerűsítésére kerül sor:
Az értékesítés nettó árbevétel
A fedezeti összeg
Ha a fedezeti összeget arányosítjuk az árbevételhez, akkor a fedezeti hányadhoz jutunk, amely egy abszolút értékektől mentes mutatószám:
A mutató értéke kifejezi, hogy mekkora az egyes termékek költségmentes árbevétel-értéke.
Fedezeti összeg:
A/b. termék 10 000 – (6 550 + 349) = 3 101 Ft/db
A/e. termék 10 800 – (6 550 + 349) = 3 901 Ft/db
B/b. termék 20 000 – (12 650 + 398) = 6 952 Ft/db
B/e. termék 19 800 – (12 650 + 398) = 6 752 Ft/db
C/b. termék 18 000 – (10 200 + 374) = 7 426 Ft/db
C/e. termék 18 000 – (10 200 + 374) = 7 426 Ft/db
D/b. termék 15 200 – (9 000 + 627) = 5 573 Ft/db
D/e. termék 16 120 – (9 000 + 627) = 6 493 Ft/db
A szűkösen rendelkezésre álló erőforrás korlátozza a termelés teljes körű megvalósítását, emiatt optimalizálni szükséges. Az elsődleges szempont a jövedelmezőség, amely szerint abból a termék gyártását kell növelni, amely a legnagyobb jövedelmet biztosítja a vállalkozás számára. A profitmaximalizálásnál azonban fontos követelmény, hogy azon termék a legjövedelmezőbb, amely a legkevesebb szűkös erőforrás felhasználásával kerül előállításra. Emiatt szükséges a fedezeti összeget „közös nevezőre” hozni, tehát az egy erőforrásra jutó fedezeti összeget kiszámítani.
1 gépórára jutó fedezeti összeg: Rangsor:
A/b. termék 3 101 / 0,7 = 4 430 Ft/db 7.
A/e. termék 3 901 / 0,7 = 5 573 Ft/db 5.
B/b. termék 6 952 / 0,8 = 8 690 Ft/db 3.
B/e. termék 6 752 / 0,8 = 8 440 Ft/db 4.
C/b. termék 7 426 / 0,75 = 9 901 Ft/db 1.
C/e. termék 7 426 / 0,75 = 9 901 Ft/db 1.
D/b. termék 5 573 / 1,26 = 4 423 Ft/db 8.
D/e. termék 6 493 / 1,26 = 5 153 Ft/db 6.
Az 1 gépórára jutó fedezeti összeg alapján a C termék a legjövedelmezőbb a vállalkozás termékstruktúrájában, majd ezt követi a belföldi értékesítésű B termék, majd az export B termék. Az optimalizációkor arra kell törekedni, hogy ezen termékek kerüljenek előtérbe a termelés során.
A jövőbeli maximális kapacitás:
50 000 * 1,06 = 53 000 gépóra
1 gépóra jövőbeli költsége:
24 900 000 * (1+(0,06*1,071)) = 26 500 000 Ft
26 500 000 Ft / 53 000 = 500 Ft/gó
A jövőbeli maximális igény lefedettsége gépórában:
11 500 * 0,7 + 25 000 * 0,8 + 30 000 * (0,75 + 0,05) + 20 000 * (1,26-0,06) = 76 050 gépóra
A gépi átbocsátó képesség kapacitáskorlátba ütközött, nincs elegendő gép, amely segítségével képesek lennénk előállítani a piaci lehetőségek által meghatározott mennyiséget. Így szükség van az optimális struktúra kialakítására a jövedelmezőségi szempontok érvényesítése mellett.
Fedezeti összeg:
A/b. termék 10 500 – (6 750 + 350) = 3 400 Ft/db
A/e. termék 12 390 – (6 750 + 350) = 5 290 Ft/db
B/b. termék 21 000 – (12 350 + 400) = 8 250 Ft/db
B/e. termék 22 050 – (12 350 + 400) = 9 300 Ft/db
C/b. termék 17 500 – (10 700 + 400) = 6 400 Ft/db
C/e. termék 21 420 – (10 700 + 400) = 10 320 Ft/db
D/b. termék 15 000 – (8 600 + 600) = 5 800 Ft/db
D/e. termék 15 120 – (8 600 + 600) = 5 920 Ft/db
1 gépórára jutó fedezeti összeg: Rangsor:
A/b. termék 3 400 / 0,7 = 4 857 Ft/db 7.
A/e. termék 5 290 / 0,7 = 7 557 Ft/db 5.
B/b. termék 8 250 / 0,8 = 10 313 Ft/db 3.
B/e. termék 9 300 / 0,8 = 11 625 Ft/db 2.
C/b. termék 6 400 / 0,8 = 8 000 Ft/db 4.
C/e. termék 10 320 / 0,8 = 12 900 Ft/db 1.
D/b. termék 5 800 / 1,2 = 4 833 Ft/db 8.
D/e. termék 5 920 / 1,2 = 4 933 Ft/db 6.
A lekötött mennyiség által igénybe vett gépóra-kapacitás:
500*0,7 + 1 000*0,8 + 5 000*0,8 + 2 000*1,2 = 7 550 gó
A szabad kapacitás: 53 000 – 7 550 = 45 450 gó
Lekötés:
1. C/e. 7 000*0,8 = 5 600 gó
2. B/e. 15 000*0,8 = 12 000 gó
3. B/b. 9 000*0,8 = 7 200 gó Az eddig felhasznált kapacitás 41 300 gó
4. C/b. 18 000*0,8 = 14 400 gó
5. A/e. 3 000*0,7 = 2 100 gó
6. D/e. (45 450 – 41 300) / 1,2 = 3 458 db
Az optimális termékösszetétel:
A/b. termék 500 db
A/e. termék 2 500 db
B/b. termék 10 000 db
B/e. termék 15 000 db
C/b. termék 20 000 db
C/e. termék 10 000 db
D/b. termék 2 000 db
D/e. termék 3 458 db