A figyelembe veendő előírások

A kémiai biztonság területén igen sokféle előírást kell figyelembe vennünk. Ennek a tréningnek pont az az egyik célja, hogy segítsen ezek alkalmazásában. Az „előírások” a törvények-rendeletektől a vevői követelményeken át akár az önként vállalt szabályozásokig terjedhetnek. Bármelyik be nem tartása esetenként komoly üzleti kockázatot jelenthet (tevékenység leállítása, médiába kerülés, bírság, a vevő elvesztése vagy a tulajdonos intézkedése).

1. Törvényi-rendeleti erővel rendelkező előírás három forrásból származhat.

1.1 Irányelveken alapuló nemzeti szabályozások Az elmúlt évtizedben jól látható volt az európai szabályozások „előretörése” a kémiai biztonságban. A múlt évszázadban Európa még úgy szabályozott, hogy irányelveket hozott létre és a mindekori tagállamok feladata volt, hogy azokat áttegyék a nemzeti szabályozási rendbe. Bár a kémiai biztonsági törvényünk előbb született (2000), mint ahogy Európához csatlakoztunk, de most is olvasható benne, hogy a 67/548 és az 1999/45 irányelvek rendelkezéseit valósítja meg (ezek az irányelvek egyébként már megszűntek, a REACH[1] és a CLP rendelet vette át a tartalmukat). Ebből következően igen jelentősen lecsökkent a törvény (és csatlakozó rendeletei, pl. a 44/2000 EüM rendelet) tartalma az elmúlt évek során.

1.2 Európai rendeletek (melyek minden tagállamra érvényesek) Európa az elmúlt másfél évtizedben a vegyi anyagok kezelését mind általában (REACH[2] és CLP rendelet), mint pedig egyes szakterületeken (biocid, növényvédő szer, gyógyszer, mosószer stb.) – megszüntetve az irányelveket – rendeletekkel kezdte szabályozni. Mivel ezek közvetlenül érvényesülnek az egyes tagállamokban, egységes követelmények valósulhatnak meg. Sajnos több területen maradt meg olyan hazai szabályozásunk, mely szemléletében szembe megy a EU rendelettel. Pl. a biztonsági adatlapokra vonatkozóan is maradtak előírások a kémiai biztonsági törvényünkben, melyek ellentmondanak a REACH-nek: pl. az, hogy annak magyar nyelvűnek kell lennie, vagy hogy birtoklása nélkül nem kezdhető meg veszélyes vegyi anyaggal tevékenység.

Ezek a rendeleti előírások más szempontot tekintve három nagy csoportra oszthatók:

  • a legtöbb vegyi anyagra és a legtöbb felhasználásra érvényes szabályozások. Ilyen a REACH, a CLP, a kémiai biztonsági törvény, a munkavédelmi törvény (munkaegészségügyi része), az 5/2020 ITM rendelet vagy a 44/2000 EüM rendelet. Nyilvánvalóan vannak anyagok, melyek fel vannak mentve, ahogy bizonyos felhasználások (pl. gyógyszer, élelmiszer stb.) is.
  • bizonyos veszélyes tulajdonsággal bíró vegyi anyagok kezelésére érvényes szabályozások. Ezek olyan speciális veszélyek, melyek különös követelményeket támasztanak. Ilyen a 26/2000 EüM (rákkeltő) rendelet, az Országos tűzvédelmi szabályzat, a Környezetvédelmi törvény, vagy akár a veszélyes gépekre vonatkozó rendeletek.
  • bizonyos speciális felhasználásokra vonatkozó szabályozások. E felhasználásokra az anyagok csak akkor forgalmazhatók és/vagy hasznosíthatók, ha speciális követelményeknek felelünk meg. Ezért külön szabályozásokat készítettek egyrészt azokra a felhasználásokra, melyekre az általános szabályozások nem vonatkoznak (pl. gyógyszer, élelmiszer, kozmetikum), de gyakran azokra is, ahol speciális további követelmények indokoltak. Ilyenek pl. a biocidok, a bevonatként használt anyagok, a felületaktív anyagok vagy a növényvédő szerek rendeletei, de az elektromos és elektronikai alkatrészekben bizonyos anyagok jelenlétének a korlátozására vonatkozó RoHS rendelet is.

Talán mindhárom fajta szabályozáshoz tartozónak tekinthetjük a katasztrófavédelmi törvényt és csatlakozó rendeleteit, melyek nem a felhasználásra (hanem a tárolásra), de nem is speciális veszélyekre (bár a tűz- és robbanásveszély kiemelt szerepet játszik) vonatkoznak. Még „távolabbiak” a különféle szállítási módokra vonatkozó rendelkezések (ADR, RID és hasonlók), mely tevékenységek kifejezetten fel vannak mentve mindhárom fenti szabályozástípus rendeleteiben, de nyilván ezek is valamilyen elv szerint veszélyesnek tekintett vegyi anyagokra (veszélyes áruk) vonatkoznak.

1.3 Hatósági előírások A harmadik, a cégekre vonatkozóan rendeleti erővel rendelkező jogforrás a hatóságok által kiadott kötelezés vagy a kiadott engedélyben előírt követelmények.

2. Vevői követelmények

A második nagy csoportba tartozó kémiai biztonsági előírásokat a vevőink kényszerítik ránk. Ezek egyik formája az un tiltott anyag lista (Restricted Substance List, RSL). Inkább a lakosságnak menő termékeket (ruha, cipő, játék, bútor) gyártó cégek adják ki és gyakran többszáz anyagot tartalmaznak. A lista megadja, hogy ezekből mennyi lehet az RSL-t kibocsátó cégnek szállított termékben. Itt igen szigorú, ppm-s nagyságrendű követelmények a szokásosak. Az RSL célja – sajnos – egyre kevésbé a felhasználók biztonsága – ez látszik a ppm-s limitekből is – hanem inkább a versenytársakra való licitálás a minél szigorúbb követelmények betartására, melyek messze – ha az adott anyagra ilyen egyáltalán létezik – a jogszabályi koncentrációhatárok alatt vannak. Ez és más – gyakran valamilyen speciális felhasználásból származó jogi – követelmény a szállítói láncon felfelé halad olyan formában, hogy a vevők nyilatkozatot kérnek a szállítóktól egy sor anyag jelenlétéről, vagy annak hiányáról. Gyakran koncentráció megadása nélkül, ami gyakorlatilag lehetetlenné és értelmetlenné teszi a válaszadást. A nyilatkozatot gyakran csak úgy lehetne kiadni, ha a saját beszállítóinkat is megkérdeznénk. Erre megoldást alakított ki az autóipar, az IMDS rendszert[3]: minden alkatrészgyártó az adott anyag életciklusának/szállítói láncba kerülésének az elején felviszi egy Internetes adatbázisba, hogy az adott, listán lévő anyagból ő mennyit tett az alkatrészbe. Ez halad tovább a szerelési/szállítói lánc mentén és így minden, a szerkezetbe kerülő anyagról, mely a listán van teljes és pontos információval rendelkezhetünk. Ez több rendelet betartásához volt szükséges, de hosszabb távon várhatóan hasonló rendszer sok más iparágban is bevezetésre kerül. Ennek talán első, központosított formája a 2021. január 5-én induló SCIP bejelentés. Ebben a jelöltlistás anyagokat 0,1% felett tartalmazó árucikkeket kell az Ügynökség felé jelezni. több tízmilliónyi ilyen bejelentés várható, melynek célja a körkörös gazdaság előmozdítása azzal, hogy az életciklusuk végén ismert legyen ezeknek a különös aggodalomra okot adó anyagoknak a jelenléte a hulladékban.

3. Saját vállalásaink, illetve tulajdonosi előírások

A harmadik csoportba olyan előírások tartoznak, melyeket saját magunk vállaltunk fel (gyakran a tulajdonos vegyi anyag politikájának a megvalósításában). Ezek általában bizonyos veszélyességgel bíró anyagok az üzemből való kitiltását igénylik (pl. rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus), remélhetőleg a kategória pontos megjelölésével (1A és 1B).

4. A Nem kormányzati szervezetek nyomására felvállalt kötelezettségeink Végül megint csak a főként a lakosságnak szállító textilvállalkozásokra az elmúlt években a Greenpeace kényszerített rá egy, az előbbieknél még szigorúbb követelmény 2020-ig való teljesítését. Egy tizenegy vegyületcsaládba tartozó (többszáz anyagot kitevő) lista anyagai nemcsak, hogy nem lehettek a végtermékeikben, nemcsak, hogy nem használhatták a technológiájukban, de a szállítói láncukban lévő vállalkozások sem használhatták ezeket. Mennyiségük a felhasznált vegyszerekben a teljes szállítói láncban nem lehetett detektálható. Ez a detox kampány[4] 79 ilyen vállalkozást (és nagyságrenddel nagyon számú beszállítóikat) érintette és nagyon nehezen lett volna maradéktalanul teljesíthető. Az ipar e célból hozta létre a ZDHC nevű tömörülést, a Greenpeace pedig tavaly pozitív kicsengéssel zárta le a kampányt. Hosszú távon hasonló igények egyéb iparágakban is várhatóak, ahogy ez a követelmény is könnyen lehet, hogy egyre mélyebbre nyúlik majd a beszállítói láncon.


[1] REACH rendelet: a többször módosított és helyesbített 1907/2006 EU rendelet. CLP rendelet: a többször módosított és helyesbített 1272/2008 EU rendelet.

[2] REACH rendelet: a többször módosított és helyesbített 1907/2006 EU rendelet. CLP rendelet: a többször módosított és helyesbített 1272/2008 EU rendelet.

[3] Az IMDS rendszerről a honlapján lehet – angolul – többet olvasni: http://www.mdsystem.com/imdsnt/startpage/index.jsp

[4] A Detox kampányról magyarul az alábbi linken olvashatunk: https://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/vegyi/detox/LittleMonsters/index.html