A létesítmény kockázati osztályba sorolása

A tűzvédelmi szabályzatban a létesítményt különböző osztályokba kell sorolni. Ezt régebben tűzveszélyességi osztályként ismerte a szakma. 

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben a 2020. januári módosítások jelentősen nem érintették a kockázati osztályok logikai felosztását, a már ismert szemléletet hordozza magában. Egyes pontok bővültek, ezek leginkább az egyértelműséget szolgálják és a kockázati egységek – mint a kockázati osztályba sorolás alapja – közti segítenek eligazodni.

Az anyagokra vonatkozóan ismét változások történtek. A tűzveszélyességi osztályok tekintetében a korábbi 5 osztályból 3 maradt és ezek elnevezése módosult: 

  • fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztály
  • mérsékelten tűzveszélyes osztály
  • nem tűzveszélyes osztály

Ezen tűzveszélyességi osztályok már az Európai Unió előírásaival a CLP/REACH irányelvekkel összhangban kerültek meghatározásra.

Az OTSZ 4 kockázati osztályt vezet be az épületre, épületrészre, speciális építményre és a kockázati egységekre az alábbiak szerint: 

• Nagyon alacsony kockázati osztály – NAK 

• Alacsony kockázati osztály – AK 

• Közepes kockázati osztály – KK 

• Magas kockázati osztály – MK 

A kockázati osztályokat a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek kell meghatároznia az új OTSZ-ben megfogalmazott szempontok figyelembevételével. A kockázati osztályok meghatározását befolyásolja a kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, kilátó és állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága. 

A régi OTSZ-ben megszokott hármas tagozódás többszintes/középmagas/magas besorolás 4 felé osztotta a jogalkotó:

  • A 30 méteres határ maradt, mint legfelsőbb kategória. 
  • Az ezt meghaladó kockázati egység magas kockázati osztályba tartozik. 
  • A 13,65 méteres kategóriahatár eltűnt, helyette a következő kockázati osztály építményszintjének szintmagassága 14,01-re változott. 
  • A 14,01 méter alatti szint megfelezésre került, így 
    • 7,01−14 méter között alacsony kockázati osztály, 
    • 0−7 méter között nagyon alacsony kockázati osztály besorolások kerültek bevezetésre. 

A szintmagasságokkal kapcsolatban újdonság, hogy attól függően kell a kockázati osztályokat meghatározni hány építményszintje van az épületnek. Ennek megfelelően AK osztályba tartozik az épület, ha a szintszám 4, KK osztály 7 és MK osztály 15 építményszint esetén. 

A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének, valamint egyes speciális építmények befogadóképessége alapján a kockázati osztályok maximális befogadóképessége közösségi rendeltetésnél 300 fő, míg ipari, mezőgazdasági rendeltetés szerinti NAK vagy AK kockázatnál 50 fő lehet. 

A kockázati egység besorolása attól függően is változik, hogy milyen a kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége. 

  • Amennyiben önállóan menekülnek, akkor nagyon alacsony kockázati osztályba tartozik (pl.: lakás, iroda, üzlet, járóbeteg-ellátás, kereskedelmi szálláshely, iskola 10 év feletti korosztály részére, kollégium, munkásszálló, múzeum, kiállítótér, templom, színház). 
  • Abban az esetben, ha segítséggel menekülnek, akkor alacsony kockázati osztályba tartozik (pl.: óvoda, iskola 6-10 éves korig, kényszertartózkodás). 
  • Ha előkészítés nélkül menekülnek, akkor közepes kockázati osztályba tartozik (pl.: bölcsőde, fekvőbeteg-ellátás, menekülésben korlátozott személyek lakóotthona). 
  • Amennyiben előkészítéssel vagy azzal sem menthetők, 5 főig közepes kockázati osztályba e felett magas kockázati osztályba tartozik (pl.: intenzív osztály, műtő).