A létesítmény kockázati osztályba sorolása
A tűzvédelmi szabályzatban a létesítményt különböző osztályokba kell sorolni. Ezt régebben tűzveszélyességi osztályként ismerte a szakma.
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben a 2020. januári módosítások jelentősen nem érintették a kockázati osztályok logikai felosztását, a már ismert szemléletet hordozza magában. Egyes pontok bővültek, ezek leginkább az egyértelműséget szolgálják és a kockázati egységek – mint a kockázati osztályba sorolás alapja – közti segítenek eligazodni.
Az anyagokra vonatkozóan ismét változások történtek. A tűzveszélyességi osztályok tekintetében a korábbi 5 osztályból 3 maradt és ezek elnevezése módosult:
- fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztály
- mérsékelten tűzveszélyes osztály
- nem tűzveszélyes osztály
Ezen tűzveszélyességi osztályok már az Európai Unió előírásaival a CLP/REACH irányelvekkel összhangban kerültek meghatározásra.
Az OTSZ 4 kockázati osztályt vezet be az épületre, épületrészre, speciális építményre és a kockázati egységekre az alábbiak szerint:
• Nagyon alacsony kockázati osztály – NAK
• Alacsony kockázati osztály – AK
• Közepes kockázati osztály – KK
• Magas kockázati osztály – MK
A kockázati osztályokat a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek kell meghatároznia az új OTSZ-ben megfogalmazott szempontok figyelembevételével. A kockázati osztályok meghatározását befolyásolja a kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, kilátó és állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága.
A régi OTSZ-ben megszokott hármas tagozódás többszintes/középmagas/magas besorolás 4 felé osztotta a jogalkotó:
- A 30 méteres határ maradt, mint legfelsőbb kategória.
- Az ezt meghaladó kockázati egység magas kockázati osztályba tartozik.
- A 13,65 méteres kategóriahatár eltűnt, helyette a következő kockázati osztály építményszintjének szintmagassága 14,01-re változott.
- A 14,01 méter alatti szint megfelezésre került, így
- 7,01−14 méter között alacsony kockázati osztály,
- 0−7 méter között nagyon alacsony kockázati osztály besorolások kerültek bevezetésre.
A szintmagasságokkal kapcsolatban újdonság, hogy attól függően kell a kockázati osztályokat meghatározni hány építményszintje van az épületnek. Ennek megfelelően AK osztályba tartozik az épület, ha a szintszám 4, KK osztály 7 és MK osztály 15 építményszint esetén.
A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének, valamint egyes speciális építmények befogadóképessége alapján a kockázati osztályok maximális befogadóképessége közösségi rendeltetésnél 300 fő, míg ipari, mezőgazdasági rendeltetés szerinti NAK vagy AK kockázatnál 50 fő lehet.
A kockázati egység besorolása attól függően is változik, hogy milyen a kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége.
- Amennyiben önállóan menekülnek, akkor nagyon alacsony kockázati osztályba tartozik (pl.: lakás, iroda, üzlet, járóbeteg-ellátás, kereskedelmi szálláshely, iskola 10 év feletti korosztály részére, kollégium, munkásszálló, múzeum, kiállítótér, templom, színház).
- Abban az esetben, ha segítséggel menekülnek, akkor alacsony kockázati osztályba tartozik (pl.: óvoda, iskola 6-10 éves korig, kényszertartózkodás).
- Ha előkészítés nélkül menekülnek, akkor közepes kockázati osztályba tartozik (pl.: bölcsőde, fekvőbeteg-ellátás, menekülésben korlátozott személyek lakóotthona).
- Amennyiben előkészítéssel vagy azzal sem menthetők, 5 főig közepes kockázati osztályba e felett magas kockázati osztályba tartozik (pl.: intenzív osztály, műtő).