Bérleti díjon felül tényleges fogyasztás alapján áthárított közüzemi költségek számlázása

A gazdasági életben kialakult gyakorlat szerint a bérlő a bérleti díjon felül áthárított közüzemi költséget valamely hónapra vonatkozó bérleti díjjal együtt, vagy a felek által meghatározott külön esedékességi időpontban köteles megfizetni.

Abban az esetben, ha a bérleti díjon felül áthárított közüzemi díj valamely elszámolási időszakra (amelyre a felek a rendszeres bérleti díjat megállapították) vonatkozó bérleti díjjal együtt esedékes, akkor a bérbeadónak a számlázás tekintetében két lehetősége van:

  • a rendszeres bérleti díjat és a bérleti díjon felül áthárított közüzemi díjat egy számlában szerepelteti [a számlában az adójogi értelemben vett bérleti díj (bérleti díj + áthárított közüzemi költség) törvényi tiltás hiányában ugyan egy összegben feltüntethető, de ettől eltérően az javasolható, hogy a számlán a bérleti díj és az áthárított közüzemi költség külön tételként szerepeljen, mivel ez a megoldás alkalmazása célszerűbb a számviteli elszámolás alátámasztása szempontjából];
  • külön számlát állít ki a rendszeres bérleti díjról és a bérleti díjon felül áthárított közüzemi     költségről.

Amennyiben a bérleti díjon felül áthárított közüzemi költség nem valamely elszámolási időszakra (amelyre a felek a rendszeres bérleti díjat megállapították) vonatkozó bérleti díjjal együtt volt esedékes, hanem külön esedékességi időpontban, akkor a bérleti díjon felül áthárított közüzemi költséget külön kell kiszámlázni.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 167. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a számviteli bizonylatnak tartalmaznia kell a bizonylat kiállításának időpontját, illetve – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölését, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka).

A számla számviteli bizonylatnak minősül. Ebből adódóan időszaki elszámolásos ügyletről kiállított számlában a Sztv. 167. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adatot tájékoztató adatként szerepeltetni kell, mivel az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont nem fejezi ki azt az időszakot, amelyben a számlázott gazdasági esemény tényleges teljesítésre került, amely körülmény a számviteli elszámolás időbelisége szempontjából releváns.

A bérlőre áthárított közüzemi költségek tekintetében számviteli szempontból a tényleges teljesítés időszaka az az időszak, amelyben azok ténylegesen felmerültek, függetlenül attól, hogy azt a bérbeadó a bérleti díjjal együtt, vagy külön számlázza.

Ha a bérbeadó a bérleti díjat és a közüzemi költséget egy számlában külön tételként számlázza ki a bérlő részére (a számviteli elszámolás szempontjából ez a célszerű eljárás), akkor azon a Sztv. 167. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bérleti díjnál az Áfa tv. szerinti elszámolási időszak, közüzemi költségnél a tényleges felmerülés időszaka tüntetendő fel.

Amennyiben közüzemi költség külön kerül számlázásra, akkor a számlában az Sztv. 167. § (1) bekezdés d) pontja szerint a tényleges felmerülés időszakát kell szerepeltetni.

A bérleti díjról és a tényleges fogyasztás alapján átterhelt közüzemi költségről, valamint csak az utóbbiról kiállított számla akkor is hiteles dokumentumnak minősül, ezáltal az adólevonási jog tárgyi feltételével szemben támasztott követelményeket teljesíti, ha abban a Sztv. 167. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adat nem szerepel, feltéve, hogy ténylegesen megtörtént gazdasági eseményt tartalmaz, valamint az Áfa tv-ben előírt adatokat teljes körűen tartalmazza, továbbá adóigazgatási azonosításra alkalmas.