Bevezetés / Tartalmi követelmények

Az eddigiekben szó volt a tűzvédelmi szabályzatról, illetve annak tartalmáról. Az Olvasó megismerkedhetett a tűzvédelemben résztvevők feladataival illetve, hogy milyen tematika szerint állítsa össze a használati szabályokat és vegye figyelembe a létesítmény sajátosságait. 

A szabályzat kötelező mellékleteiről is volt szó a 4. leckében, azonban ott csak utaltam a tűzriadó tervre, amit a Szabályzat mellékleteként kell elkészíteni a jogszabályban meghatározott esetekben.

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendeletben megtaláljuk azokat az eseteket, amikor a szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni.

Ezek az alábbiak:

  • épületrészre, épületre, ha az
    • menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgál,
    • oktatási intézmény működésére szolgál, amelynek megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
    • tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat, vagy
    • 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik,
  • épületrészre, épületre, szabadtérre, ha az
    • olyan zenés szórakozóhely működésére szolgál, amely megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
    • 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítására, feldolgozására, tárolására szolgál, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.

A Tűzriadó Terv készítése során a jogszabály további követelményeket határoz meg, részletezi, hogy a tervnek milyen kötelező tartalmi elemekkel kell bírnia.

Ezek a következők:

  • a tűzjelzés módját;
  • a tűzoltóság, valamint az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület, szabadtér elhagyásának módját;
  • a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.);
  • a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra);
  • a létesítmény helyszínrajzát, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók), a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyagtároló helyek, veszélyforrások, a kiürítési útvonalak és az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.

Tartalmi követelmények

Vegyük át részletesen, hogy a terv készítése során a tartalmi követelmények mit hordoznak magukban!

A tűzjelzés módjáról már volt szó korábban, a tűzriadó tervben szintén fel kell sorolni azokat a lehetőségeket, amiken a tűzjelzést az észlelő személy leadhatja. Ez például a telefonkészülék, tűzjelző kézi jelzésadó.

A tűzoltóság, illetve a létesítményben tartózkodók riasztási rendjének meghatározása alapjait teremti meg a hatékony védekezésnek és életmentésnek. A létesítményben tartózkodókat riasztása vagy hangos szóval történik vagy a tűzjelző berendezés hangjelző eszközeinek segítségével. Lehetőség van akár hangosbemondó alkalmazására is abban az esetben, ha van ilyen eszköz kiépítve a létesítményben. Ez utóbbinál azonban vizsgálni kell, hogy minden helyiségben hallható-e a bemondott szöveg, és eljut-e mindenkihez az értesítés, továbbá – ahogy a tűzjelző berendezéseknél – gondoskodni kell annak működőképességéről (ezt rendszeres próbákkal érdemes igazolni is).

A létesítmény elhagyásának módjánál itt elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy az épületekből hogyan lehet kijutni, értem ezalatt kijáratok, vészkijáratok használatát, ha vannak forgókapuk akkor azok tűzjelzés során biztosítanak-e szabad kijutást, ugyanez a kérdés a fotocellás ajtóknál, forgóajtóknál. Többemeletes épület esetén az épületben vannak-e liftek, ha igen, akkor azok milyen jellegűek? Személy-, teherszállításra alkalmas lifteknek különleges előírásokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy tűzeset során használhatók legyenek menekülésre. 

A létesítményből kimenekülő személyek létszámát ellenőrizni kell, ennek rögzíteni kell a módját, illetve a szervezeti hierarchiának megfelelően kell azt kidolgozni. Célszerű gyülekezési helyet kijelölni és a gyakorlatok során rögzíteni az ott dolgozókban, hogy menekülés során céltudatosan a számukra meghatározott biztonsági zónába meneküljenek. Ez utóbbit lehet szeparálni, kifejezetten iskoláknál vagy nagyobb gyáraknál előnyös kijelölni zónákat és a menekülő személyeket osztályonként, részlegenként stb. külön-külön zónákba menekíteni. A tűzriadó terv gyakoroltatásánál ezeknek a gyakorlati fogásoknak az előnyei meg fognak mutatkozni.

A munkavállalók tennivalóiról már volt szó az 1. sz. modulban így azzal részletesen nem foglalkozom. A tűzriadó tervben legfeljebb azokat a további feladatokat lehet rögzíteni, amelyek kifejezetten 1-1 munkavállalóra érvényesek és azok végrehajtásáért csak ő a felelős. Míg a szabályzatban általánosságban fogalmazunk meg elvárásokat illetve kötelezettségeket, a tűzriadó tervben lehet ezeket konkretizálni és részletekbe menően kidolgozni. Konkrét feladat például, hogy a technológiai folyamat leállítását kik végezzék és azt milyen sorrendben hajtsák végre. Ez utóbbi egy tipikus példa a tűzriadó tervben megfogalmazott munkavállalói feladatokra. Egyszerűbb létesítményeknél is kell gondolni ilyen konkrétumokra, például az áramtalanítás vagy a gázfőelzáró elzárása is lehet egy ilyen feladat, amire egy konkrét munkavállalót jelölhetünk ki a tűzriadó tervben. 

A főbb veszélyforrásoknál nemcsak a bonyolult technológiákkal ellátott gyárakra kell gondolnunk, hanem a lehető legegyszerűbb tényezőkre is. Egy tűzeset során a mindennapok kényelmét szolgáló berendezések komoly veszélyforrásokká válhatnak. Például egy iskolai kémia tanterem szellőztető berendezése, ami kialakításától függően meggyorsíthatja egy esetlege tűz terjedését. Veszélyforrás lehet egy irodaépületben a konyhában elhelyezett gázüzemű vízmelegítő berendezés is. A veszélyforrásokat mindig az adott létesítmény alaprendeltetése határozza meg. Egy gyárkomplexumban nyilván a legfőbb veszélyforrást nem a konyhában elhelyezett vízmelegítő fogja adni, hanem például a nagynyomású gázvezeték fogadó helyisége vagy épp a transzformátor ház olajtároló tartálya. 

A tűzriadó tervben szerepeltetni kell a létesítmények helyszínrajzait, korábban már említettem, hogy a legutolsó kivitelezési engedélyezési tervdokumentációban található alaprajzok – amennyiben az épületen nem történt változtatás: falak, nyílászárók áthelyezése – tökéletesen megfelelnek erre a célra. A menekülés szempontjából fontos útirányokat, vészkijáratokat fel kell tüntetni, továbbá fel kell tüntetni minden, a tűzvédelmet érintő berendezést, közműelzáró szerelvényt, illetve tűzoltó készülékeket, fali tűzcsapokat is. A helyszínrajzon szerepeltetni kell még a hő- és füstelvezető berendezés vezérlő egységeit.