Bevezető Copy

A környezeti controlling és környezeti számvitel egy viszonylag fiatal alkalmazási terület. Emiatt célszerű az ezzel kapcsolatos eszköz- és fogalomrendszer jelentésének a tisztázása. A következőkben megpróbáljuk összefoglalni azokat az alapvető fogalmakat, amelyek az adott témával kapcsolatban felmerülhetnek. A környezeti controlling gyűjtőfogalom, amely több területet ölel fel. Két nagy részterületét az alapján különíthetjük el, hogy a környezetvédelmi tevékenységek által előidézett pénzügyi hatásokat vagy a vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásait állítják-e a vizsgálódások középpontjába.

A környezeti felelősség (environmental accountability) kérdése volt az egyik legfontosabb oka a környezeti controlling kialakulásának. A vállalatnak felelősnek kell lennie tevékenységéért a szélesebb társadalom irányába, s működésének hatásairól be kell számolnia az összes érintettje felé. A közelmúltban történt amerikai olajszennyezés esetében hasonló kérdések merültek fel az elmúlt években. Ha a vállalat tevékenysége hatással van az alkalmazottakra, a helyi lakosságra, a vásárlókra és a részvényesekre, akkor azok jogosan várhatják el, hogy a vállalat információkat szolgáltasson a termékével, üzleti tevékenységével vagy éppen szennyezésével az életükre gyakorolt hatásokról. Ezek alapján a környezeti felelősség a társadalmi felelősség egyik részterülete. A vállalat érintettekkel kapcsolatos környezeti tevékenységétől függ, hogy milyen típusú információszolgáltatást lehet elvárni egy vállalattól.

A környezetvédelem mint vállalati funkció értékességének igazolása is a környezeti controlling kifejlesztéséhez vezetett. Az 1990-es években egyetlen nagyobb balesetet sem tartottak számon, sokan kezdték elbízni magukat. Egyesek elvesztették az érdeklődést a környezetvédelmi kérdések iránt, a vállalatok pedig kezdtek úgy gondolkozni, hogy a környezetvédelem megszűnt lényeges probléma lenni. Sok helyen került sor leépítésekre, elsősorban az ún. nem termelő területeken, ahova a környezetvédelmet is sorolták, visszafejlesztésétől a költségek csökkenését remélték. Végül számviteli oldalról a vezetői számvitel kialakulása alapozta meg a környezeti controllingot vagy környezeti számvitelt módszertani szempontból.

„A környezeti számvitel a számvitel olyan alágaként definiálható, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésekbe foglalják.” (Schaltegger, 1997)

A környezeti számvitel feladata egyrészt a környezetvédelem, a környezettudatos tevékenység pénzügyi vonzatainak a számszerűsítése és elemzése. Olyan témákat kell érintenie például, hogy lehet-e költséget megtakarítani, és ha igen, milyen összeget, egy környezetvédelmi projekt megvalósításával. Ez a megtérülési mutatók értelmezését és kiszámítását jelenti a környezetvédelmi hatásokkal járó beruházásokra. Másrészt a gazdasági tevékenység bizonyos környezeti tényezőkre gyakorolt hatásait elemzi. 

Az elemzés teljes folyamata kiterjed: 

  • az első lépésben az adatok összegyűjtésére, aggregálására, elemzésére és értelmezésére; 
  • az utolsó folyamatrészben a kapott eredményeket kommunikálni kell az érintettek felé.

A gyakorlatban megkülönböztetjük a környezeti vezetői számvitelt és a környezeti pénzügyi számvitelt. „A környezeti vezetői számvitel fókusza a belső elemzésekre és a vezetői döntések megkönnyítésére esik. A környezeti pénzügyi számvitel elsősorban a környezeti kötelezettségek külső érdekelt felekkel való közlésére koncentrál, s ennek rendeli alá az adatgyűjtést és elemzést.”

A vállalatnak a környezet állapotára gyakorolt hatásait fizikai mértékegységek segítségével leíró ökológiai számvitel, melynek szerepe elsősorban a vállalat érdekelt feleinek a tájékoztatásában jelentős.