Ellenérték utólagos csökkenése

Előfordulhat, hogy időszaki elszámolás hatálya alá tartozó ügyletben a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó tévedésből a tényleges ellenértéknél nagyobb összeget számláz le.

Az ügyletben résztvevő feleknek a szerződés keretében célszerű arról is rendelkezni, hogy az eladó (szolgáltatást nyújtó) a vevő (megrendelő) javára feltárt, korábban részére megfizetett különbözetet köteles-e visszautalni, vagy beszámítja-e valamely soron következő elszámolási időszakra kiállított számla ellenértékébe. A felek erre vonatkozóan ráutaló magatartással is rendelkezhetnek [a vevő (megrendelő) elfogadja az eladó (szolgáltatás nyújtó) döntését].

Első esetben negatív előjelű módosító számla kiállítása szükséges, amely a különbözetet foglalja magában.

Amennyiben a különbözet beszámításra kerül valamely soron következő elszámolási időszak ellenértékébe, akkor nem kell a különbözetről negatív előjelű módosító számla kiállítása.

Felvetődik az a kérdés, hogy a különbözetről kiállított negatív előjelű módosító számlában milyen dátumot kell teljesítési időpontként feltüntetni. 

Az adóhatóság jogértelmezése szerint új fizetési kötelezettség, ebből következően új fizetési esedékesség hiányában új teljesítési időpont sem értelmezhető, ezért az eredeti teljesítési időpont nem változik.

Tehát a módosító számlán ugyanaz a teljesítési időpont tüntetendő fel, mint az eredeti számlán. Egyébként a módosító számlában a teljesítés időpontjának feltüntetése nem kötelező, mivel a módosító számlában kizárólag a megváltozott adatokat kell feltüntetni.

Amennyiben az ellenérték utólagos csökkenése következtében a korábban megállapított és bevallott adóalap, illetve fizetendő adó csökken, akkor a különbözet elszámolását az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell elvégezni, amely szerint a különbözetet fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban abban az adómegállapítási időszakban lehet figyelembe venni, amikor az eredeti számlát módosító számla a megrendelő (jogosult) személyes rendelkezésére áll.

A bevallott fizetendő adó csökkenésének elszámolása szempontjából (feltéve, hogy a szolgáltató nem választotta a pénzforgalmi adózást) a különbözet pénzügyi rendezésének módja és/vagy időpontja nem releváns.

Az adóhatóság álláspontja szerint több elszámolási időszakot érintő negatív irányú számlahelyesbítés esetén az utolsó időszakról kiállított számla módosítása, illetve ha a módosítás összegét az utolsó időszakban számlázott összeg nem fedezi, akkor az azt időben megelőző időszak(ok)ról kiállított számla/számlák helyesbítése is jogszerű eljárásnak minősül.

1. példa
„Tanácsadó” Kft. adótanácsadói szolgáltatást nyújt a „Megrendelő” Kft. részére. A szerződésben a felek 10 000 Ft/óra + áfa tanácsadói díjban állapodtak meg. 

A szerződés szerint a „Tanácsadó” Kft. minden naptári hónapban teljesített munkaórákat összesíti, s ezek alapján számított tanácsadói díjra jogosult.

A szerződés szerint az adott hónapra megállapított tanácsadói díjat a „Tanácsadó” Kft. a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig köteles kiszámlázni, amelyet a „Megrendelő” Kft. a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

A szerződés értelmében, ha a „Tanácsadó” Kft. nem a ténylegesen teljesített munkaórák alapján számított díjat számlázta le, s emiatt terhére jelentkezik különbözet, akkor a „Megrendelő” Kft. által is visszaigazolt különbözetről kiállított számla összegét a „Tanácsadó” Kft. a benyújtástól számított 15 napon belül köteles visszautalni a „Megrendelő” Kft. részére, ha a különbözetet korábban a „Megrendelő” Kft. pénzügyileg rendezte.

„Tanácsadó” Kft. 2020. évben havi áfa bevallás benyújtására kötelezett.

Tegyük fel, hogy a „Tanácsadó” Kft. 2020. január hónapra 2020. február 4-én kiállított számlájában 25 munkaórát tüntetett fel, amely alapján a számla 250 000 Ft + 67 500 Ft áfa összegről szólt.

Tekintettel arra, hogy a felek az esedékességet a tárgyhónapot követő, 60. napot megelőző időpontban határozták meg, ezért teljesítés időpontja az esedékesség napja (2020. február 15-e, így „Tanácsadó” Kft. 67 500 Ft áfát 2020. február havi áfa bevallásában köteles elszámolni.

Tegyük fel, hogy a „Tanácsadó” Kft. 2020. március 22-én kelt levélében azt jelezte a „Megrendelő” Kft. felé, hogy az általa leigazolt óraelszámoló lapok alapján 2020. január hónapban ténylegesen 20 munkaórát teljesített.

„Megrendelő” Kft. a 20 munkaóra teljesítését visszaigazolta, ennek alapján „Tanácsadó” Kft. 2020. március 29-én módosító számlát állított ki, amelyben az 5 munkaórát és annak díját, 50 000 Ft + 13 500 Ft áfa összeget negatív előjellel tüntette fel. A „Megrendelő” Kft. a módosító számlát 2020. március 30-án átvette.

A módosító számla „Megrendelő” Kft. általi átvételének időpontja alapján a „Tanácsadó” Kft. 13 500 Ft áfát fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban 2020. március havi áfa bevallásában veheti figyelembe.

Amennyiben a „Tanácsadó” Kft. módosító számlát 2020. február havi áfa bevallás benyújtásáig kiállította volna, akkor csak a ténylegesen teljesített munkaórák alapján számított díjazást terhelő   54 000 Ft áfa bevallására lett volna kötelezett. Ugyanis ekkor nem beszélhetnénk a már bevallott fizetendő adó utólagos csökkenéséről, tehát az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja nem lenne irányadó.

2. példa
„Bérbeadó” Kft. 2020. január 1-jétől üzlethelyiséget ad bérbe a „Tanácsadó” Kft. részére. A szerződésben a felek havi 100 000 Ft + áfa bérleti díjban állapodtak meg, amelyet a „Tanácsadó” Kft. a tárgyhónap 25 napjáig köteles megfizetni.
A szerződés szerint a „Bérbeadó” Kft. a havi bérleti díjról szóló számlát a tárgyhónap 15. napjáig köteles kibocsátani.

„Bérbeadó” Kft. 2020. január hónapra bérleti díjról szóló számlát tévesen 120 000 Ft + áfa összegben állította ki 2020. január 12-én.

Tekintettel arra, hogy az esedékesség napja az elszámolási időszak utolsó napát megelőző időpontra esett, ezért a teljesítési időpontja a számla kelte, a 120 000 Ft + áfa bérleti díjról 2020. január 12-én kiállított számlában ezt az időpontot kell teljesítési időpontként feltüntetni.

Ennek megfelelően „Bérbeadó” Kft. 32 400 Ft (120 000 Ft x 0,27) áfát 2020. január havi áfa bevallásában köteles elszámolni.

„Tanácsadó” Kft. 2020. február 22-én kelt levelében jelezte a „Bérbeadó” Kft. felé, hogy nem a szerződés szerinti bérleti díjról kapott számlát, amelyet tévedésből pénzügyileg is rendezett.

„Bérbeadó” Kft. és a „Tanácsadó” Kft. a 2020. január hónapra vonatkozóan többletként számlázott és a „Bérbeadó” Kft. részére megfizetett 20 000 Ft + áfa bérleti díj elszámolásáról úgy állapodtak meg, hogy azt a „Bérbeadó” Kft. a módosító számla kiállítását követő 15 napon belül „Tanácsadó” Kft. részére visszafizeti.

„Bérbeadó” Kft. 2020. február 22-én módosító számlát állított ki, amelyben 20 000 Ft + 5 400 Ft áfa összeget negatív előjellel tüntette fel. A „Megrendelő” Kft. a módosító számlát 2020. február 25-én átvette.

A módosító számla „Megrendelő” Kft. általi átvételének időpontja alapján a „Tanácsadó” Kft. 5 400 Ft áfát fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban 2020. február havi áfa bevallásában veheti figyelembe.

Amennyiben a „Bérbeadó” Kft. módosító számlát 2020. január havi áfa bevallás benyújtásáig kiállította volna, akkor csak a szerződés szerinti bérleti díjat terhelő 27 000 Ft áfát lett volna köteles bevallani. Ugyanis nem beszélhetnénk a már bevallott fizetendő adó utólagos módosításáról, tehát az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja nem lenne irányadó.

Negatív előjelű módosító számla oly módon is kiállítható, hogy az eredeti számlát érvénytelenítik és ezt követően új számlát állítanak ki.

Az érvénytelenítő számla és az új számla együtt minősül módosító számlának.

Az érvénytelenítő számla és az új számla összevont egyenlege adja ki a negatív előjelű különbözetet.

Az érvénytelenítő számlában és az új számlában ugyanazt a teljesítési időpontot kell feltüntetni, mint az eredetileg kiállított számlában (feltételezve, hogy a teljesítési időpont helyesen határozták meg).

A módosító számla kiállításának technikája miatt a korábban bevallott adóalap, és/vagy fizetendő adó csökkenésére legkorábban akkor van lehetőség, ha a címzett az érvénytelenítő és az új számlát egyaránt kézhez vette.

Amennyiben a címzett először az érvénytelenítő számlát kapja meg, s ezt követően pedig az új számlát. Ekkor a korábban bevallott adóalap és/vagy a fizetendő áfa legkorábban akkor csökkenthető, ha a címzett az új számlát kézhez vette. 

Előfordulhat, hogy a címzett előbb az új számlát kapja meg, s ezt követően pedig az érvénytelenítő számlát. Ekkor a korábban bevallott adóalap és/vagy a fizetendő áfa legkorábban akkor csökkenthető, ha a címzett az érvénytelenítő számlát kézhez vette. 

Önmagában az érvénytelenítő számla alapján a korábban bevallott adóalap és/vagy fizetendő adó csökkentésére nincs mód, még akkor sem, ha a címzett az érvénytelenítő számlát kézhez vette.

Ennek az az oka, hogy az érvénytelenítő számla önmagában nem dokumentálja az adóalap és/vagy az áfa csökkenését. Az adóalap és/vagy az áfa az érvénytelenítő számlában és az új számlában foglalt adóalap és áfa összevont egyenlegével csökken.

3. példa
„Tanácsadó” Kft. adótanácsadói szolgáltatást nyújt a „Megrendelő” Kft. részére. A szerződésben a felek 10 000 Ft/óra + áfa tanácsadói díjban állapodtak meg. 
A szerződés szerint a „Tanácsadó” Kft. minden naptári hónapban teljesített munkaórákat összesíti, s ezek alapján számított tanácsadói díjra jogosult.
A szerződés szerint az adott hónapra megállapított tanácsadói díjat a „Tanácsadó” Kft. a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig köteles kiszámlázni, amelyet a „Megrendelő” Kft. a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

A szerződés értelmében, ha a „Tanácsadó” Kft. nem a ténylegesen teljesített munkaórák alapján számított díjat számlázta le, s emiatt terhére jelentkezik különbözet, akkor a „Megrendelő” Kft. által is visszaigazolt különbözetről kiállított számla összegét a „Tanácsadó” Kft. a benyújtástól számított 15 napon belül köteles visszautalni a „Megrendelő” Kft. részére, ha a különbözetet korábban a „Megrendelő” Kft. pénzügyileg rendezte.

„Tanácsadó” Kft. 2020. és 2021. évben havi áfa bevallás benyújtására kötelezett.

Tegyük fel, hogy a „Tanácsadó” Kft. 2020. december hónapra 2021. január 4-én kiállított számlájában 25 munkaórát tüntetett fel, amely alapján a számla 250 000 Ft + 67 500 Ft áfa összegről szólt.

Tekintettel arra, hogy a felek az esedékességet a tárgyhónapot követő, 60. napot megelőző időpontban határozták meg, ezért teljesítés időpontja az esedékesség napja (2021. január 15-e, így „Tanácsadó” Kft. 67 500 Ft áfát 2021. január havi áfa bevallásában köteles elszámolni.

Tegyük fel, hogy a „Tanácsadó” Kft. 2021. január 30-án kelt levélében azt jelezte a „Megrendelő” Kft. felé, hogy az általa leigazolt óraelszámoló lapok alapján 2020. december hónapban ténylegesen 20 munkaórát teljesített.

„Megrendelő” Kft. a 20 munkaóra teljesítését visszaigazolta, ennek alapján „Tanácsadó” Kft. 2021. február 5-én az eredeti számlát érvénytelenítette és új számlát állított ki a 20 munkaóra ellenértékéről, azaz 200 000 Ft + 54 000 Ft áfa összegről.

Az érvénytelenítő számla és az új számla összevont egyenlege a túlszámlázott 5 munkaórát és annak díját, 50 000 Ft + 13 500 Ft áfa összeget adja ki negatív előjellel. 

A „Megrendelő” Kft. az érvénytelenítő számlát és az új számlát 2021. február 8-án átvette.

Az érvénytelenítő számla és az új számla „Megrendelő” Kft. általi átvételének időpontja alapján a „Tanácsadó” Kft. 13 500 Ft áfát fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban 2021. február havi áfa bevallásában veheti figyelembe.

Amennyiben a „Tanácsadó” Kft. az eredeti számla módosítását annak érvénytelenítésével és új számla kiállításával elvégezte volna a 2020. december havi áfa bevallás benyújtásáig kiállította volna, akkor csak a ténylegesen teljesített munkaórák alapján számított díjazást terhelő  54 000 Ft áfa bevallására lett volna kötelezett. Ekkor nincs szó a már bevallott fizetendő adó utólagos csökkenéséről, tehát az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja nem lenne irányadó.