Előleg értelmezése időszaki elszámolásnál (a NAV tájékoztatója)

A NAV az időszaki elszámoláshoz kapcsolódóan az előleg értelmezéséről az alábbi adóhatósági tájékoztatást adta ki, amely megjelent Adó és Ellenőrzési Értesítő 2008. évi 10. számában 78. szám alatt (a NAV honlapján most is megtalálható).

„Előlegként” fizetett pénzösszeg az áfatörvény 58. §-a alá tartozó ügyletek esetén

(2008.08.19.; Áfatörvény 58. §-a és 59. §-a)

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 59. §-ának előlegre vonatkozó szabálya az áfatörvény 58. §-a szerint teljesülő ügyletek esetén nem értelmezhető. Az áfatörvény alkalmazásában előlegről ugyanis csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést (azaz az áfatörvény 55-58. §-ai szerinti teljesítési időpontot) megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. (Ez azt is jelenti, hogy nem minősül előlegfizetésnek, így a normál szabályok szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.)

Az áfatörvény 58. §-ában foglalt szabálynak a lényege ugyanakkor éppen az, hogy az adott ügylet vonatkozásában az ügyletre vonatkozó bármely fizetési határidő teljesítési időpontnak minősül. Az „előlegként” megfizetésre kerülő összegnek is – értelemszerűen – van egy fizetési határideje, ami egyben azt is jelenti, hogy az áfatörvény 58. §-a szerint minősülő ügyletekre tekintettel előre átadott összeg nem az áfatörvény 59. §-a szerinti előleg, hanem az adott elszámolási időszakra vonatkozó, a „végfizetési”határidőtől különböző másik fizetési határidőben térítendő összeg, azaz tulajdonképpen egy újabb 58. § szerinti teljesítési időpont.

A jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatolás valósulhat meg akkor is, ha az adóalany az adott elszámolási időszakon belül „előleget” szed be, és esetlegesen a tényleges teljesítések ismerete hiányában a számlán nem tudja a beszedett ellenértéknek megfelelő mennyiséget feltüntetni, ugyanis az áfatörvény 169. §-ából levezethető, hogy mennyiséget csak abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az az ügylet jellegéből fakadóan meghatározható. Például a felek havi elszámolásban állapodtak meg, amely szerint minden hónap utolsó napján összesítik az adott hónapban történt teljesítéseket. A fizetési határidő a tárgyhót követő hó 15. napja, ami azt jelenti, hogy a teljesítés időpontja a következő hónap 15. napja lesz. Amennyiben a teljesítésre kötelezett fél a tárgyhónap 5. napjáig az előző havi teljesítések ellenértéke 50 százalékának megfelelő „előleget” kér finanszírozási okokból, amelyet tárgyhónapra vonatkozóan tárgyhó 5-ig bezárólag kell kifizetni, akkor – tekintettel arra, hogy a tárgyhó 5-ig teljesítendő „előlegfizetésre” vonatkozó határidő is tulajdonképpen a tárgyhónapra, mint elszámolási időszakra vonatkozó fizetési határidő – ezen időpont fizetési határidőként az áfatörvény 58. §-a szerinti teljesítési időpontnak minősül.

Ez azt jelenti, hogy a tárgyhavi teljesítések tekintetében két fizetési határidő, azaz két 58. § szerinti teljesítési időpont lesz, az egyik tárgyhó 5-e – amikorra az „előlegfizetést” teljesíteni kellett –, a másik tárgyhót követő hó 15-e, amely időpontban az elszámolás eredményeként az „előleg” összegével nem fedezett szolgáltatásokat kell kifizetni.

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 11711/1/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559844891) 

Észrevételek

Az időszaki elszámolás szabályainak alkalmazása során a tájékoztató következő része bír alapvető jelentőséggel:

„Az áfatörvény alkalmazásában előlegről ugyanis csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést (azaz az áfatörvény 55-58. §-ai szerinti teljesítési időpontot) megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. (Ez azt is jelenti, hogy nem minősül előlegfizetésnek, így a normál szabályok szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.)”

A tájékoztatás ezen része az előleg fogalmát írja le, amely kizárólag abban a tekintetben változott, hogy 2015. január 1-jétől nem pénzbeni formában nyújtott vagyoni előny is előlegnek minősül, ha annak nyújtása az áfatörvény szerinti teljesítési időpont előtt a vevő (igénybevevő) szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége. 

Amennyiben a teljesítés időpontjának az esedékesség napja minősül, akkor ugyanarról a joghelyzetről van szó, mint amely a tájékoztatás kiadásának időpontjában hatályos szabályozás alapján fennállt. Ebből az adódik, hogy a tájékoztatásban foglalt jogértelmezés is irányadónak tekinthető, tehát, ha a teljesítés időpontja az esedékesség napja, akkor az előleg fogalma nem értelmezhető.

Abban az esetben, ha a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap, akkor az előleg fogalma úgyszintén nem értelmezhető, hiszen a vevő (megrendelő) nem kötelezett az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontot megelőzően az ellenértékbe feltétlenül beszámítható pénzösszeg megfizetésére, vagy más vagyoni előny  juttatására.