Gazdálkodás, pénzgazdálkodás Copy

Bevezető

Az általános gazdasági problémák közepette egyre több vállalkozásnál kezdik emlegetni a pénzügyi folyamatok romlását. Igyekeznek a cégvezetők a pénzbeáramlásokat és a pénz-kiáramlásokat befolyásolni. Természetesen a pénzbeáramlások realizálása nagymértékben külső tényezőktől függ – legfőképp a partnerektől. A kiadások ütemezése, illetve kifizetések elindítása már a vállalat belső döntési mechanizmusa. Azonban mindaddig nem lehet utalni, ha nincs rá fedezet. 

cid:image.1612940401391.10278@15727b2efb28862fe4e56acbb49

A problémakezelésnek egyik fontos eszköze a cash-flow kimutatás. A gyakorlatban mindenki ezzel a szóhasználattal él, nem igazából alakult ki a gyakorlatban megfelelő magyar terminológiája. A kimutatás célja, hogy a menedzsmentet tájékoztassa az adott időszakban befolyó és a társaságtól kiáramló pénzeszközökről. Egy olyan indikátorról van szó, amely független kell, hogy legyen bármely iparágtól. A cél, hogy biztosítani lehessen a kiadásokra vonatkozó pénzügyi fedezetet. 

A vállalati újratermelési folyamat

A termelési ciklus minden elemében szükség van a megfelelő mennyiségű pénzre, amivel képes a vállalkozás beszerezni a megfelelő mennyiségű inputot, de ugyanakkor szükség van a készletek megfinanszírozására is, hiszen mindaddig, míg nem tudjuk értékesíteni, addig nem rendelkezünk likvid forrással a vállalat más folyamatainak finanszírozásához. Mindez komoly fejtörést okozhat minden vállalkozásnál nap mint nap.  

A cash-flow a gazdálkodó egy meghatározott időtartamon belül realizált pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbsége, amely összegszerűségében megegyezik egy adott fordulónapra készülő mérleg tárgyidőszaki és előző, hasonló időszaki pénzeszközök állományának különbségével. A különbözet számszerűsítésén túli kimutatás több információt biztosít azzal, hogy a pénzállomány változására hatást gyakorló főbb tényezőket, a pénzeszközváltozás belső szerkezetét is bemutatja. Helyes döntéshozatal miatt szükség van olyan információkra, hogy honnan származik a pénz, mire költötték el a rendelkezésre álló forrást, milyen vagyoni változás biztosított, többletforrást vagy igényt. 

Az optimális működő tőke

A pénzügyi finanszírozás alapelve szerint a sikeres invesztíciót a jelenlegi idegen tőkéből, hosszú lejáratú kötelezettségekből vagy saját tőkének kombinációjából kell finanszírozni.  A Working Capital Management (működő tőke menedzselése, WCM) egy tervezési folyamat, ami magába foglalja a finanszírozási feltételek és a befektetések közötti optimális szint megteremtését a beszerzés és az értékesítés függvényében. A WCM keretében a menedzsernek el kell dönteni, hogy a vállalkozás jelenlegi vagyoni szintjét meddig képes fenntartani és finanszírozni. A hatékony vagyonmenedzsment számára alapvetően két fő területre fókuszál: a működő tőke (working capital) és a likviditás, a pénzmenedzsment optimalizálása. Számos költségkategória okoz felesleges finanszírozást, lekötést és nem kielégítő működő tőkét. Ezek megfelelő kezelése növeli a cégműködés profitabilitását. Az általános tapasztalat, hogy a profitmaximalizálás nem szükségszerűen jár együtt a likviditási helyzet javulásával. Vagy úgy meg lehet fogalmazni, hogy a céltudatos likviditás menedzselés alapvetően csökkenti a cég nyereségét.

A likviditási célok közelebb vannak a Working Capital Manegement elképzeléseihez, miközben a profitcélok mind rövid, mind hosszú távú döntéseket kívánnak. A két cél eléréséhez a vállalatok különböző stratégiát alkalmaznak:

  1. Konzervatív WCM: pénztőke magas szintje mellett megvalósított termelés és értékesítés. A likviditási kockázat minimalizálása miatt alacsony profitráta jellemzi a céget.
  2. Agresszív WCM: alacsony pénztőkeszint mellett folytatott termelés és értékesítés. Mindez kockázatot hordoz magában, amelyet a magasabb profitrátával kíván ellensúlyozni. 
  3. Moderált WCM: a két véglet közötti megoldás, a pénztőkeszint csökkentésével növeli a profit nagyságát. 

Ha a cég a likviditást kölcsönből finanszírozza, akkor mérlegelni kell, hogy a kölcsön után kifizetett kamat milyen arányban van a kölcsönből finanszírozott vagyonrészből származó jövedelemmel. Megállapítható, hogy mind a túlzott, mind az alacsony mértékű likviditásnak komoly költségei vannak. A nem kielégítő likviditás esetében az additív költség abban jelentkezik, hogy részben idegen forrás bevonására van szükség. Ebben az esetben a tárgyalási pozíció kedvezőtlen volta miatt előnytelen konstrukciójú hitelekhez, kölcsönökhöz lehet hozzájutni. Az így keletkezett finanszírozási többlet csökkenti a vállalat eredményét. Másrészről a vagyontárgyak áron alul történő likvidálása miatt keletkezett opportunity cost fogja csökkenteni a nyereséget vagy tovább növelni a veszteséget. Ezt a szituációt a fizetésképtelenség költségének is szokták nevezni. A fizetésképtelenségi költségeket két részre osztják:

  • spekulációs költségek,
  • kamatköltségek.

A spekulációs költségeken elsősorban egy bürokratikus folyamat során felmerült kiadásokat kell érteni. A hitelezőkkel történő egyezkedés, a bírósági eljárással kapcsolatos költségek (eljárási díj, hirdetési költségek stb.), a nem pénzügyi eszközök átadásának költségeit kell érteni. 

A fizetésképtelenség kamatköltsége a hitelezők által előzetesen kalkulált menekülési költséget kívánja meghatározni. A hitelező által nyújtott hitel vagy kölcsön fedezeteként megjelölt vagyonrészek átadásának költsége határozható meg kamatköltségként. 

A pénztartás 4 csoportja

A pénztartás alapvetően négy csoportba osztható: tranzakció, elővigyázatosság (kockázatkerülés), spekuláció és kiegyensúlyozás. 

Malacka Bank, Pénz, Pénzügy, Banki, Valuta, Készpénz
  1. Tranzakció

A mindennapi gazdasági események megkövetelik a bizonyos mennyiségű pénztartást. A számlák kifizetése, a bérfizetés, a napi ügyek intézése miatt szükség van készpénzre vagy mozgatható pénzállományra. A pénztartalékolás azért indokolt, mert a cég pénzbeszedési és -kifizetési folyamatai nincsenek szinkronban, így a likviditás biztosításához szükség van a pénzre. Ha a vállalat a gazdasági tevékenységének volumenét figyelembe véve az igényen aluli pénzmennyiség tartása azt a veszélyt hordozza magában, hogy időnként pótlólagos tőkebevonásra van szükség. Ezt a tőkeinjekció rövidebb-hosszabb periódusra veszi igénybe a vállalkozás, ami jelentős költséggel jár együtt.

  1. Elővigyázatosság

Az elővigyázatosságból tartott pénzállomány elsődleges indokoltsága a bizonytalansági tényezőben fogalmazható meg. Egyik oldalon a számlák kifizetésének kötelezettsége, a másik oldalon az értékesítésből származó árbevétel nagysága, illetve időbeli ütemezése. Továbbá a likviditásmenedzsment, a vevői állománnyal kapcsolatos behajtás is fontos tényező. Az elővigyázatosság nem feltétlenül készpénz vagy bankszámlapénz tartását jelenti, annál inkább kamatozó likvid pénzügyi eszközét. A kamat esetében meg kell vizsgálni, hogy a realizált jövedelem mennyiben van arányban a likvidálás tranzakciós költségeivel.  

  1. Spekuláció

A spekulációs pénzállomány szükségessége abban fogalmazható meg, hogy a váratlan, a kedvező befektetési, lekötési lehetőségeket ki lehessen használni. Ha a cég komoly növekedési pályát kíván megvalósítani, akkor a kedvezményes cégfelvásárláshoz, a kedvező áron történő alapanyag vásárláshoz „gyors” pénzekre van szükség. 

  1. Kiegyensúlyozás

A bank által igényelt minimumbetét, amelynek kompenzációs funkciója van. Ez a „zárolt” forrás lehetőséget teremt a bank számára, hogy nehéz pénzügyi szituációban ebből finanszírozhassa a vállalkozást. 

Az MNB által végzett felmérések egybehangzó eredménye, hogy a kisebb vállalkozások körében elterjedtebb a készpénzhasználat. A vállalatméret csökkenésével egyrészt megnő a pénzeszközök súlya a mérlegben, másrészt a készpénz aránya is bővül a pénzeszközökön belül. Míg a legnagyobb vállalatok pénzeszközeik átlagosan alig 1 százalékát tartják készpénzben, a legkisebbeknél ez az arány meghaladja az 50 százalékot (6. ábra). A készpénzarány a vállalatméret csökkenésével egyre szélsőségesebb képet mutat: a növekvő átlagértékek mögött sok, szinte kizárólag készpénzt használó vállalkozás adata húzódik meg, míg mások egyáltalán nem mutatnak ki készpénzt mérlegükben.

Működési és Cash ciklus

Egy terméket és szolgáltatást előállító vállalatnak értéktermelő folyamata során szüksége van inputokra. Az inputok között a termelésben betöltött szerepüket illetően nincs különbség az egyes vállalat esetében, szükségük van pénzre, befektetett eszközökre, forgóeszközökre és humán erőforrásra. Az inputok konkrét megjelenési formája azonban már output (termék vagy szolgáltatás) függvényében alakul. 

A végtermék előállítása érdekében – a vállalatba érkező inputok közül – az értéktermelő folyamatban a forgóeszközök körforgása zajlik, így megállapítható, hogy az outputok előállítása a forgóeszközök körforgásán keresztül valósul meg. A vállalkozás befektetett eszközei a termelés elvégzéséhez szükséges alapvető feltételeket hivatott biztosítani. A tárgyi eszközök részt vesznek a termelés folyamatában, de eredeti megjelenési formájukat nem vesztik el, csak értéküket folyamatosan adják át az elszámolt amortizáción keresztül a termék vagy szolgáltatás értékébe. A vállalaton belül zajló reálfolyamatok – ahogy ezt az előzőekben láttuk – azonban pénzügyi folyamatokat gerjesztenek, melyek a reálfolyamatokkal egyidejűleg vagy némi időeltolódással valósulnak meg. Szükségünk van tehát a körforgás által indukált, illetve azok elemeihez kötődő pénzügyi folyamatok ismeretére is, mert ezek a pénzügyi folyamatok pénzáramlásokban jelennek meg.

A készletezési periódus az anyagbeszerzéssel veszi kezdetét és a késztermék értékesítéséig tart. Az anyagbeszerzést a szállítói tartozás mint kereskedelmi „hitel” fedezi a tartozás kiegyenlítéséig. A körforgás forrásigényét a szállítói tartozások kiegyenlítése, a termelés, a késztermék-készletezés és értékesítés összegei adják. Ezt az összeget mérsékli – mint megtérülés – a követelések pénzügyi realizálása. Mindezek együttesen képezik tehát a forgóeszközök körforgásának pénzügyi ciklusát. A folyamatos termelés úgy valósul meg, hogy a vázolt folyamatok újratermelődnek, azaz ismétlődnek, ha az összekötő kapocs, a pénz jelen van. 

Követelések menedzsmentje

A követelésekért felelős munkatársak, szervezeti egységek első számú célja a behajthatatlan követelések minimalizálása és a fizetési határidők optimalizálása. A célok megvalósítását az értékesítési folyamatokkal, az ügyfélkapcsolati rendszer javításával és transzparencia megteremtésével érhetjük el. A modern gondolkodás szerint a nagy vevők szerződéseinek egységes rendszerben való kezelése (nyilvántartások vezetése, bonitás vizsgálat, biztosítékok és garanciák szerződésbe való kötelező beépítése) és a szervezeti kérdések vizsgálata tekinthető (mérhető-e az értékesítők motivációja egy-egy mutatóval, van-e lehetőség a behajtást „outsourcingolni”) egyfajta megoldásnak. Bizonyos eszközök túlzott alkalmazása a vevőink elpártolásával járhat, ezért fokozott figyelemmel kell lenni az eszközök alkalmazásánál az ügyféllel folytatott kommunikáció színvonalára. 

Szállítók menedzsmentje

A működő tőke meghatározása miatt elsősorban a szállítókkal folytatott viszony pénzügyi vetületét kell vizsgálni. A szállítók különböző fizetési konstrukcióinak, az esetleges késedelmes fizetéseknek pénzügyi eredményt érintő hatásai vannak (pl. már 5%-os határidő előtti fizetéshez társuló árengedmény – skontó – is éves szinten komoly megtakarításokhoz vezethet), így ezáltal javíthatja a készpénz-konverziós ciklus szállítókat érintő részét, vagy akár extra kamatbevételekre tehet szert. Természetesen mindezt csak oly módon teheti meg, hogy a szállítókkal való kapcsolat ezen intézkedéseket csak kis mértékben terheljék. 

A túl magas vagy túl alacsony pénzállomány okát vizsgálni kell, mely utalhat a rossz piaci pozícióra, termelési nehézségekre éppúgy, mint helytelen pénzgazdálkodásra.

Vevő és szállítóállomány aránya = Vevők átlagos állománya /Szállítók átlagos állománya

A mutató megmutatja, hogy a vevői kintlévőséget az adott vállalkozás milyen arányban fedezi a szállítóknak még ki nem fizetett forrásból. Az egynél kisebb mutató jelzi, hogy a vevőállományt a szállítóállomány finanszírozza. Az alacsony mutatóérték a ki nem egyenlített szállítóállomány magas értékére utal, és fizetési gondokat jelez. A fenti mutató által leírt hatás más formában is meghatározható: a vevők átlagos fizetési idejének és a szállítók átlagos fizetési határidejének összevetésével.

Vevő átlagos fizetési ideje = 365/ Árbevétel/Vevők átlagos állománya

Szállítók átlagos fizetési ideje = 365/Értékesítés közvetlen önköltsége (Árbevétel)/Szállítók átlagos állománya

A vállalkozás likviditása szempontjából a kedvező:

Vevők átlagos futamideje < Szállítók átlagos futamideje

A módszer könnyen számszerűsíthető, eredménye nemcsak a likviditásra magyarázatot, hanem jelzi, hogy milyen tárgyalási pozíciót képes elérni a partnerekkel. A fizetési határidő meghatározása a két fél tárgyalása során érvényesülő erőviszonyok függvénye is.

Készletmenedzsment

A leginkább ismert és alkalmazott módszertanok tartoznak ebbe a tárgykörbe, a gyártás optimalizálásától egészen a készletek ABC típusú értékeléséig. Külön kiemelendő az értékesítési controlling számára is releváns operatív, rövid távú intézkedések köre. Ha az értékesítési kontrolling észleli, hogy a készletállomány vészesen megnő, azonnali intézkedésként korlátozhatja bizonyos termékek rendelkezésre állását (ezáltal nem lesz szükség magas raktárkészletet tartani ezekből a termékekből), vagy értékesítési akciókat definiálhat bizonyos késztermékek forgalmának növelésére. Egy másik, hosszabb távon ható intézkedési lehetőség termelő vállalatok esetén a termékvariánsok számának csökkentése, ami jelentősen mérsékelheti az ezek kifejlesztésére fordított erőforrások költségét, ugyanakkor a nagyobb sorozatnagyság miatt a gyártás változó költségei is csökkenthetők ily módon. Mindkét imént felsorolt intézkedésnek megvan az a veszélye azonban, hogy bizonyos vevői igények kielégítetlenül maradnak (korlátozott elérhetőség, kevesebb termékvariáns), ebből is látható, hogy sokkal inkább az optimalizálás a feladat, és nem a készletek értékének vég nélküli csökkentése. 

A hatékony készlet kontrolling menedzsmentnek a következőkre kell figyelni:

  1. olyan készlet biztosítása, amely hatékony és folyamatos termelést tesz lehetővé, továbbá olyan saját termelésű állomány álljon rendelkezésre, ami a vevők azonnali kiszolgálását szolgálja;
  2. a megfelelő mennyiségű készlettartalékolás annak érdekében, hogy kivédhető legyen a komoly árváltozás hatása;
  3. a készlettartás minimális költsége mellett maximális védelem a veszteséggel szemben;
  4. az inaktív készletek (többlet vagy felesleges készletek) minimalizálása, a termékváltások esetében koncentrálni az elfekvő árukra;
  5. az elkészült üzleti tervhez folyamatosan igazítani a készletállományt.

Egy eredményes Working Capital rendszer működéséhez érdemes a fenti öt terület legfontosabb mutatószámait (különböző forgási sebességeket, likviditási mutatókat) egyetlen mutatószámrendszerbe összefoglalni. Ezen mutatók aktuális értékei részét képezhetik a rendszeres beszámolóknak, ahol a csúcsmutatóhoz felelősséget rendelünk, ami valamilyen módon megjelenik az értékesítési kontrollingért felelős személy értékelésében és ösztönzésében. 

Mintapélda:

Egy könyvkiadó társaság gazdálkodásával kapcsolatos adatok a következők:

MegnevezésMérlegadatok, e €
Befektetett eszközök6 000 
Működő tőke28 000
Bankszámla pénz1 000 
Teljes tőke35 000 

Működő tőke meghatározása:

MegnevezésMérlegadatok, e €
Készletek15 000 
Vevői követelések  17 000 
Adott előlegek 6 000 
Szállítói kötelezettségállomány– 9 000 
Vevőtől kapott előleg– 1 000 
Működési tőke28 000 

Eredménykimutatás 

Árbevétel 100 000
ELÁBÉ– 57 000
Szerzői jog  – 18 000
Bruttó eredmény 25 000
Elosztási költség 5 000    
Promóció– 2 000
Behajthatatlan tételek  – 3 000
Adminisztrációs költség– 10 000
Működési eredmény5 000

Elemzés

Működő tőke / Árbevétel (%) 28 % 
Átlagos készletraktározási idő (nap)365 / (57 000 / 15 000) = 96 nap
Átlagos behajtási idő (nap)  365 / (100 000 / 17 000)= 62 nap 
Íróknak adott előleg, e €3 000 
Íróknak adott előleg átlagos ideje (nap)365 / (18 000 / 3 000) = 61 nap
Nyomdának adott előleg, e €3 000
Nyomdának adott előleg átlagos ideje (nap)365 / (57 000 / 3000) = 19 
Szállítói kötelezettség átlagos rendezési ideje (nap)365 / ( 57 000 + 18 000 + 5 000 +
2 000 + 10 000 / 9 000) = 36 nap
Vevőknek adott előleg átfutási ideje (nap) 365 / (100 000 / 1000) = 4 nap
Működő tőke ciklus ideje (nap)96 + 62 + 61 + 19 – 36 – 4 = 179 nap 

A vállalkozás átlagos működési ciklusa 179 nap, amely a kezdeti megrendelésektől a kiadott könyvek eladásából származó bevétel realizálásból ered. 

A pénzügyi tervezés lehetőségei, lépései

Tervezés, Pénzügy, Üzleti, Előadás, Üzletember

A tervben meghatározzák és hozzárendelik a feladatok ellátásához szükséges eszközöket, a terv koordinálja, ütemezi a résztevékenységeket, továbbá optimalizálja (racionalizálja) az erőforrások felhasználását. A tervnek ilyen szintű lebontása segít megfelelő módon reagálni a környezet változásaira. A menedzsment tudatos magatartása hathatós eszköz lehet arra vonatkozólag, hogy konkrét elvárásokat fogalmazhatnak meg hatékony gazdálkodás érdekében.

A hatékony tervezés általában az értékesítési piac vizsgálatával kezdi el a munkát. Termékenként vagy szolgáltatásonként és piaconként megtervezi az értékesíthető mennyiséget, illetve a realizálható áraikat. Az értékesítési forgalom mennyiségi tervéhez lehet igazítani a raktáron lévő készletek változásait (befejezetlen, félkész és késztermék) és a termeléshez szükséges kapacitást (személyi és műszaki). A készlet- és kapacitásszükséglet meghatározza a forgótőkeigényt és a munkaerővel kapcsolatos költségeket. A hiány vagy a többlet következményekkel jár együtt a humánerőforrás és a beruházások területén. (Új munkaerőre van szükség, vagy a felesleges humán erőforrást kell-e elküldeni? Kell-e beruházni? Rendelkezésre áll-e az ehhez szükséges pénzügyi forrás?)  Mindez meghatározza a termelési terv költségeit, amelyekhez még szükséges figyelembe venni a másodlagos, átterhelt, felosztott közvetett költségeket, továbbá az általános költségeket. A most már rendelkezésre álló információk alapján meghatározható az eredményterv, legalábbis az üzemi (üzleti) tevékenység eredmény szintjéig (célszerű lenne a szokás vállalkozási eredmény szintjéig eljutni). A tervezés pénzügyi hatásainak megítélésére a pénzügyi terv szolgál, azaz a likviditási szempontból készített pénzügyi (cash-flow) terv az összes bevételnek és az összes kiadásoknak az összhangját vizsgálja.

A pénzügyi tervezés feladatai

A menedzsment elképzelései alapján meghatározható, hogy milyen elvárások forgalmazhatók meg a pénzügyi tervvel szemben, melyek a főbb célkitűzések. A pénzügyi terv előzetesen bemutatja a várható bevételeket és kiadásokat, amelyeknek egyenlege a likviditási, pénzforgalmi terv.

A pénzügyi terv elkészítése és karbantartása

A terv összeállítása során minden gazdasági eseményt, hatást vegyünk figyelembe, állítsuk be a kimutatás bevételi vagy kiadási oldalára. A becslést oly módon kell elvégezni, hogy minden bevételi vagy kiadási adat megfelelő módon alá legyen támasztva. Fontos megteremteni az időbeli összhangot a bevételek és a kiadások között. A tervezésnél alapvető cél, hogy minden tervezési periódusban a potenciális bevétel nagyobb legyen, mint a kiadás. Természetesen ez nem minden esetben biztosítható, így olyan módon kell alakítani a pénzügyi folyamatokat, hogy a korábbi bevételi többletek finanszírozzák a fennmaradó forráshiányt. A bevételekből elsőként azokat a kiadásokat kell fedezni, amelyeknek sem a nagyságát, sem az esedékességét nem módosíthatjuk.

2.1. Bevételek:

  1. Értékesítés nettó árbevétele
  2. Egyéb bevételek
  3. Külső források igénybevétele (hitel, kölcsön, támogatások)
  4. Adóelszámolások (áfa)

2.2. Kiadások:

  1. Személyi ráfordítások (bérek, járulékok és egyéb kifizetések)
  2. Anyagi jellegű kiadások (anyagfelhasználás)
  3. Részben    fix    kiadások    (működési    kiadások,    elkülöníthetőek és elmaradhatnak)
  4. Fix kiadások (vállalkozói kivét, lízing díjak)
  5. Tőke és kamatszolgálat
  6. Beruházási kiadás
  7. Adóelszámolások

Kiadástöbblet fedezése: előző időszak bevételtöbbletéből, tulajdonosok befizetéseiből, hitelből. A fedezetlen kiadástöbbletet át kell vinnünk a következő időszakra.

Bevételek tervezése

A likviditás szempontjából alapvető, hogy megvizsgálják, hogy milyen a meglévő, illetve a potenciális vevők fizetési hajlandósága. A likviditás szem előtt tartása miatt célszerű növelni a készpénzes vagy a rövidebb határidős értékesítéseket. A korábbi partnerkör tapasztalatai alapján, ha tudnak, megbízható vevőknek értékesítsenek! Ha a vevő már régi partner, neki adhatunk hosszabb fizetési határidőt. Előző év(ek) azonos időszaka(i) alapján lehet következtetni az értékesítés-, bevételrealizálás szintjeire. Folyamatos vevői követelés-monitoringra van szükség. Problémás esetben meg kell keresni azokat a módokat, hogy miként lehet a kevésbé mobil eszközt likviddé tenni, ilyen megoldás lehet például a faktoring.

Kiadások tervezése

Az egyes kiadások felmerülési ideje eltérő, vannak olyanok, amelyeket az adott hónapban ki kell fizetni (működési kiadások, rezsi és személyi jellegű kifizetések), továbbá vannak a szállítók, amelyeket óvatos finanszírozási taktikával kicsit lehet késleltetni (a szerződés feltételei között). Ha finanszírozáshoz hitelfelvételre van szükség, akkor úgy próbáljuk megkötni a szerződést, hogy a hitel részleteit és a kamatokat olyan időszakban kelljen visszafizetni, amikor tudunk is fizetni (több lesz a bevétel, mint a kiadás). A beruházásokba is úgy vágjanak bele, hogy tudják, mi a finanszírozás alapja, és az adósságszolgálati visszafizetések megvalósulhassanak a saját forrásokból, elsősorban az árbevételeinkből.

Fontos összefüggés, hogy a forgalom és a vevők fizetési hajlandóságán múlik a szállítói kötelezettségek kifizetése. Ha van szabad cash, figyelembe kell venni az árengedmények szerepét, azaz ha pontosan, gyorsan, készpénzben fizethetők a szállítók, jelentős árengedmény kapható.

Kiadástöbblet fedezése

Ha a bevételek nem fedezik a kiadásokat, azaz kiadástöbblet várható, akkor azt valahogyan fedezni kell. Első forrás az előző időszakokból megmaradt bevételtöbblet. Ha nincs, vagy kevés, akkor először a belső forrásokat kell mobilizálni: felszabadítható forgóeszközök, faktorálható vevők, tulajdonosi befizetések (akár ideiglenes kölcsön formájában is). Utána jöhetnek a külső források, a hitelek, a kölcsönök, a szállítói hitelek elnyújtása. Fontos figyelni az adósságszolgálat teljesítése esetében a bevétel által megengedhető ütemezésére.

Ha egy rövidebb időszakig kiadástöbblet van, utána viszont néhány hónapig bevételtöbblet, akkor a likviditás ciklikusságáról beszélhetünk. A bevételtöbbletes időszakokban a keletkező többleteket fektessük be, és szolgáljon ez a kiadástöbbletes időszakok fedezésére. Ha ez nincs, vagy kevés, a bankunkkal is megegyezhetünk egy áthidaló kölcsönben. 

Érzékenységi elemzés

A tervek összeállításakor gyakori hiba, hogy a különböző módszerek alapján kialakított, számszerűsített eredményeket készpénznek veszik. Minden tervnek vannak olyan összetevői, amik feltételezéseken, elfogadott axiómákon alapulnak. A valós élet gyakorta produkál olyan variációkat, amelyek alapjaiban változtatják meg a célokat. A tervek főbb indikátorai esetében azt vizsgálják, hogy az előrejelzés milyen érzékenyen reagál az alapparaméterek változására. Ha egy feltétel megváltoztatása lényeges eltéréseket okoz a becsült előzetes kimutatásokban, akkor azt kritikus változónak tekintik, ami további elemzést igényel. A módszer egyszerűsítésének érdekében – hiszen nagyon sok feltételt kell megvizsgálni – gyakran három forgatókönyv kerül kialakítása: pesszimista, legvalószínűbb, optimista.

Lépései: 

  1. A vizsgált kockázati tényezők legvalószínűbb előfordulási értékeinek meghatározása;
  2. A kockázati tényezők reálisan várható előfordulási értékeit tartalmazó sávot határozzuk meg (független változó);
  3. Előfordulási érték alapján a hatás meghatározása (függő változó);
  4. Ábrázolás.

Előnyei: 

  • Egyszerű;
  • Gyors.

Hátrányai:

  • Nem veszi figyelembe a valószínűséget;
  • Nem veszi figyelembe a korrelációt;
  • Nem értékeli az együttes hatást.

Esettanulmány: pénzforgalmi terv összeállítása

Adatok ezer Ft-ban
 HónapJanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberÉves
 Pénzbevételek             
1Pénzeszköz nyitóegyenleg19000969643267121058514195137331421414706193002285026462 
2Mikrohitel-felvétel3000           3000
3Saját tőkebetét vagy tagi kölcsön            0
4Értékesítés pénzbevételei  762085958595532553255325859585958595652573095
5Egyéb pénzbevételek11261111111611162
6Vissztehermentes támogatás            0
7Értékesítésre felszámított áfa00206423212324143814381438232523212321176219752
8áfa-visszaigénylés  25981952000000004550
ABevételek összesen (1+8)3001197101091710930676467646764109361091710917828895909
 Pénzkiadások            0
9Beruházás (eszközbeszerzés)80544840          12894
10Anyag- vagy árubeszerzés 7104004505004303503504005005004505040
11Egyéb anyagjellegű kiadások  444444444440
12Igénybevett szolgáltatások452525452525452525452525380
13Bérek és fizetések  49113431343134313431343134313431343134312578
14Bérek és fizetések közterhei  9512921292129212921292129212921292129211723
15Egyéb személyi jellegű kifizetések            0
 a) Rezsi2252253153153153153153153153153153153600
 b) Reklámköltség 7070707070707070707070770
 c) Bérleti díj13001300130013001300130013001300130013001300130015600
 d) Filmbeszerzés díjai, szerzői jogok 6060606060606060606060660
16Működés, üzemeltetés kiadásai15251655174517451745174517451745174517451745174520630
17Egyéb hitel tőketörlesztés            0
18Egyéb hitel kamatbefizetése            0
19Egyéb kifizetések            0
20Fizetendő helyi adó0000000000013581358
21Kifizetett levonható áfa2598195258760661459557957358761961460010526
22Költségvetésbe befizetendő áfa 0014771715171084385986517381702 10908
25Mikrohitel kamatfizetések212121202020201919191818236
BKiadások összesen (9+..+25)122439203336869827258716462216211628073057243683586312
 Pénzeszköztöbblet/-hiány (adósságszolgálat előtt)-9221-9181636339553692-38056357246753631369214719833
CTöbblet/hiány (A-B)-9242-9202634239353672-40054355346563612367414539597
 Adósságszolgálat            0
25Mikrohitel-törlesztés626262626262626262626262744
DNettó pénzáram (C-25)-9304-9264628038733610-46248149145943550361213918853
EHó végi pénzeszközállomány (1+D)96964326712105851419513733142141470619300228502646227853 
FHátralévő mikrohiteltartozás 293828762814275226902628256625042442238023182256 
A 20X1. évi közvetlen cash-flow (adatok ezer forintban)