Környezeti mérőszámok rendszere Copy

A hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt egyre jobban terjed az ún. környezeti indikátorok vagy mutatószámok alkalmazása, melyek a szervezetek környezeti teljesítményét hivatottak bemutatni. Ezt a folyamatot segítik elő bizonyos nemzetközi szabványok, kezdeményezések, például a környezeti irányítási rendszerekre, illetve általában a vállalati környezeti menedzsmentre vonatkozó ISO14000-es szabványsorozat vagy a környezeti jelentések tartalmára, felépítésére vonatkozó ajánlásokat megfogalmazó Global Reporting Initiative (GRI).  A vállalatok az elsődleges cél, a jogszabályi kötelezettségek teljesítése mellett egyre inkább az ezeken túlmutató, ezeknél szigorúbb önkéntes vállalások, célok irányába mozdulnak el. Az önkéntes célok teljesítésének mérése, az egyes üzemek, vállalatok környezeti teljesítményének összehasonlítása nem mindig egyszerű és egyértelmű feladat. Ennek áthidalására, azaz a vállalati környezeti teljesítmény összehasonlítható értékelésére dolgozták ki a környezeti mérőszámokat.

A környezeti mérőszámok azok a speciális mérőszámok, amelyek a szervezet környezeti teljesítményéről és törekvéseiről adnak tájékoztatást a környezeti teljesítmény vagy a környezet állapotának befolyásolása érdekében. 

A vállalati környezeti teljesítmény értékelésére számos módszert dolgoztak ki. Ezek közül az egyik legegyszerűbb a környezeti mérőszámok alkalmazása, amik világos formában foglalják össze a nehezen átlátható környezeti adattömeget. 

Előnyeik között említhető, hogy 

  • jól mutatják az időbeli fejlődést, 
  • segítenek feltárni az optimalizálás lehetőségeit és a gyenge pontokat, 
  • alkalmasak környezeti célok megfogalmazására és figyelésére, 
  • jól kommunikálhatóak a szervezeten belül és kifelé, végül 
  • segítik a komplexebb környezeti irányítási, mint például a környezeti irányítási rendszerek bevezetését és alkalmazását. 

A környezeti mutatószámokkal kapcsolatos egyik legfontosabb korlát az alacsony aggregációs szint, ami nehezíti az eltérő tevékenységet folytató vállalatok összehasonlítását. Az iparágon belüli összehasonlítást nehezíti, hogy nem forognak közkézen szektorokra vonatkozó átlagadatok. A legtöbb vállalat használ a környezeti teljesítménymérésre alkalmas számokat (pl. ilyennek tekinthető az ártalmatlanított hulladék térfogata vagy súlya), de keveseknél állnak össze a számok olyan rendszerré, ami átfogja a környezeti helyzetet, mégis csak a lényegi információt közli, segítséget nyújtva a felső vezetésnek a környezeti fejlesztés hatékony megvalósítására.

A környezeti teljesítményt mutató mérőszámokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények az alábbiak:

  1. Összehasonlíthatóság: tegyék lehetővé az összevetést más cégekkel, és mutassák a környezeti hatások különbségét.
  2. Célszerűség: a cég által befolyásolható környezeti hatások javítását tegyék lehetővé.
  3. Egyensúly: ne torzítsanak a környezetszennyezés egy területe, egy környezeti elem felé sem, de fogják át mindezeket.
  4. Folyamatosság: a mérőszámok alkotta rendszer csak akkor működőképes, ha azonos időszakonként azonos mutatókat alkalmazunk. Célszerű a változtatásokkal és új indikátorokkal óvatosan bánni.
  5. Aktualitás: nem szabad túl ritkán aktualizálni a mutatókat. Az időszak lehet egy hónap, negyedév vagy év, de ennél több nem. Az elavult információ megcsal.
  6. Érthetőség: a mérőszámok a laikusok tájékoztatásának fő eszközei, ezért számukra is érthetőnek kell lenniük.