Példa – Költségfelosztás módszertana az Activity Based Costing keretében Copy
A kérdés megvitatásához szükség van feltenni a legfontosabb, de ugyanakkor a legegyszerűbb kérdést: mi okozza a költségeket? A termékek és szolgáltatások előállítása nyilvánvalóan a költségek felmerülését jelenti. A költségkalkulációk során sokszor háttérbe szorul a kiszolgáló egységek költségeinek vizsgálata, elemzése. A számvitelnek, illetve a menedzsmentnek meg kell találni azokat a költségdrivereket, amelyek segítségével hozzárendelhetjük az egyes tevékenységekhez. A lenti feladatban három módszer kerül bemutatásra, amelyek elgondolkodtatják az embert.
1. Direkt módszer (Direct method)
A közvetlen felosztás esetében a módszer azt feltételezi, hogy az egyes szolgáltató részlegek csak közvetlenül a bevételt generáló termelő részlegre kerül felosztásra.
- A felszerelés management költségeinek felosztása
Az igénybe vett terület alapján = 15 000 + 3 000 = 18 000 m3
Az Öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 18 000) * 126 000 = 105 000 €
A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 18 000) * 126 000 = 21 000 €
- A Személyzet költségének felosztása
A személyzet létszáma alapján = 80 + 320 = 400 fő
Az Öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 400) * 24 000 = 4 800 €
A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 400) * 24 000 = 19 200 €
2. Lépcsőzetes módszer (Step-down method)
A módszer elutasítja azt, hogy az általános költségeket csak a termelő részlegekre lehetne felosztani. A módszer azt feltételezi, hogy más szolgáltatás igénybe vevőre is fel lehet osztani. A szolgáltatásnyújtóknál rangsort kell állítani az igénybevétel alapján.
- 1. lépés: a felszerelés management költségeinek felosztása
A terület alapján való felosztás = 9 000 + 15 000 + 3 000 = 27 000 m2
Személyzet igénybevétele = (9 000 / 27 000) × 126 000 = 42 000 €
Az Öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 27 000) × 126 000 = 70 000 €
A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 27 000) × 126 000 = 14 000 €
- 2. lépés: a személyzet költségeinek felosztása
A felosztás előtti költség = 24 000 + 42 000 = 66 000 €
Az Öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 400) × 66 000 = 13 200 €
A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 400) × 66 000 = 52 800 €
- Reciprok módszer (Reciprocal Allocation Mehtod)
A módszer az előző eljárásokkal szemben az egyes szolgáltatási részlegek közötti együttműködés is lehetséges, amelyet a költségfelosztásnál érvényesítni lehet. Az előző módszerek vagy kizárták ennek a lehetőségét, vagy pedig a sorrendből adódóan csak egyirányú folyamat lehetséges.
A megoldáshoz szükség van felírni egy egyenletrendszert:
- FM = 126 000 + (20 / 420) * P = 126 000 +0,0476 P
- P = 24 000 + (9 000 / 27 000) * FM = 24 000 + 0,3333 FM
A kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása:
Behelyettesítés:
FM = 126 000 + 0,0476 * [24 000 + 0,3333 FM]
FM = 126 000 + 1 142 + 0,0158 FM
0,9842 FM = 127 142
FM = 129 183
P = 24 000 + 0,3333 * 129 183
P = 24 000 + 43 057
P = 67 057
- 1. lépés: a felszerelés management költségeinek felosztása
A terület alapján való felosztás = 9 000 + 15 000 + 3 000 = 27 000 m2
Személyzet igénybevétele = (9 000 / 27 000) * 129 183 = 43 061 €
Az Öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 27 000) * 129 183 = 71 768 €
A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 27 000) * 129 183 = 14 354 €
- 2. lépés: a személyzet költségeinek felosztása
A felszerelés managementre való felosztás = (20 / 420) * 67 057 = 3 193 €
Az Öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 420) * 67 057 = 12 773 €
A Kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 420) * 67 057 = 51 091 €
A megoldásokat összehasonlítva három módszer háromfajta eredményt hozott. Felmerül a kérdés, hogy melyik a legjobb megoldás? A válasz nem egyszerű! A három megoldást vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a Step-down módszer biztosítja az átlagos értéket. A Személyzet számára nyújtott szolgáltatások elgondolkodtatóvá teszik a menedzsert, hogy a direkt felosztás esetében teljesen hiányzó érték, a terület függvényében a termelési egységnél jelenik meg. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a személyi jellegű költségek területarányosan lennének felosztva, szerencsésebb inkább a munkaerő létszámához hozzárendelni.
