Tárolás

E passzív tevékenységnél két alapvető esetet kell megkülönböztetni.

• Tárolhatjuk a beérkező, vagy a saját előállítású vegyi anyagokat abban a csomagolóanyagban, amiben jött, illetve amiben ki akarjuk szállítani. Ebben az esetben a címkét a CLP rendelet határozta meg a beszállítónk, illetve a mi számunkra. Fontos itt megjegyezni, hogy ilyenkor a raktárunkban idegen nyelvű címkés termékeink is tárolódhatnak, teljesen szabályosan, hiszen ezek kiszállításra várnak valamely idegen országba.
• De nagyon gyakori eset, hogy a vegyi anyagot házon belül átmeneti csomagolóanyagba tesszük át. Például a tartálykocsiban beérkező folyadékot átfejtjük egy tartályba, vagy IBC-be, vagy hordókba, a szilárd anyagot silókba töltjük. De az is szokásos eset, hogy az általunk elkészített keveréket átmeneti tárolóba tesszük a kiszerelés, vagy akár a belső felhasználás előtt (utóbbi tipikus esete egy festőüzem, ahol sokféle festéket kevernek és rövid ideig tárolnak, mielőtt felhordanák a végtermékekre). Ezekre az esetekre nem vonatkozik a CLP rendelet, hiszen nem valósul meg az adott „belső termék” forgalomba hozatala. De a 2/1998 MüM rendelet alapján, ha a keverék veszélyes besorolású a CLP rendelet szerint, akkor a CLP piktogramokat (vagy az ADR bárcákat) rá kell tenni a csomagolóanyagra. A kémiai biztonsági törvény erre az esetre írja elő veszélyes vegyi anyagokra az azonosító címkézést (21. par (4)), de hát ezt mindenki megteszi, ha nem akar keveredést az üzemében, nyilvánvalóan a nem veszélyes vegyi anyagokra is.

Felmerülhet a kérdés, hogy kell-e egy belső tároló edényben tárolt veszélyes vegyi anyag mellé biztonsági adatlap. Mivel nem valósul meg a REACH 31. cikkében, az adatlap adási kötelezettséget előidéző átadás-átvétel aktusa, ez alapján nem kell. De a kémiai biztonsági törvényben található egy nagyon általános követelmény, hogy semmilyen tevékenység nem kezdhető meg biztonsági adatlap nélkül (28. par. (3)). Márpedig a tevékenység meghatározása a törvényben mindent felölel, köztük a tárolást, és nyilvánvalóan a belső felhasználást is, amiért tároljuk az adott vegyi anyagot. A gyakorlatban természetesen a hatóság sem követeli meg a fent leírt festőüzemtől, hogy a többtucatnyi, eltérően színezett, hígított festékkeverékek mindegyikéhez biztonsági adatlapot tudjon bemutatni.

A tároláshoz kötődő talán legtöbb feladatot kiváltó és legnagyobb kockázatot jelentő előírás a katasztrófavédelmi törvény. Bizonyos különösen veszélyes anyagok a végrehajtási rendeletben[1] megadottaknál nagyobb mennyiségű tárolása esetén a mennyiségektől függően egyre bonyolultabb kockázatértékelést kell elvégeztetni. Ezek a létrejövő havária esetek kockázatát vizsgálják a munkahelyeken és azok környezetében.

Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy milyen szinten tartozunk a katasztrófavédelmi rendelet hatálya alá (alsó küszöbérték alatti, az alsó küszöbértéket vagy a felső küszöbértéket is elérő üzem), az üzemben lévő vegyi anyagokat fel kell mérnünk. Ehhez egy vegyi anyag listára van szükségünk, aminek meglétét a munkahelyi kémiai biztonsággal foglalkozó 5/2020 ITM rendelet is előírja. A rendeletben nincs semmilyen előírás, hogy ez mit tartalmazzon, de a katasztrófavédelmi rendelethez kiadott útmutató már tartalmaz javaslatokat:  https://www.katasztrofavedelem.hu/application/uploads/documents/2018-11/734.pdf Mindezeket befoglaltuk a mintagyűjteménybe.

Amennyiben az értékeléskor kiderül, hogy a katasztrófavédelmi rendelete hatálya alá tartozik a cég, akkor célszerű alvállalkozót megbízni a kockázatértékelések elkészítésével. Ha nem, az adatok nagyon alkalmasak arra, hogy a tárolt veszélyes vegyi anyagok közül kiválasszuk azokat, melyeknél a rendelet által előírt arányszámok (a legnagyobb tárolt mennyiség osztva a rendeletben megadott alsó küszöbértékhez tartozó tonnákkal) a legnagyobbak. Ezekre célszerű ugyanis felkészülni: mit tegyünk, ha váratlan kiömlés lép fel a raktározás közben. Vegyük-e meg az ezekhez szükséges elhatároló, felitató, összegyűjtő, csatornalefedő, hulladéktároló, átfejtő, stb. eszközöket? További feladat lehet felkészülni havária gyakorlatokkal is, nyilván figyelembe véve az eddigi havária eseteket és azok tanulságait.

[1]219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.