E passzív tevékenységnél két alapvető esetet kell megkülönböztetni.
Felmerülhet a kérdés, hogy kell-e egy belső tároló edényben tárolt veszélyes vegyi anyag mellé biztonsági adatlap. Mivel nem valósul meg a REACH 31. cikkében, az adatlap adási kötelezettséget előidéző átadás-átvétel aktusa, ez alapján nem kell. De a kémiai biztonsági törvényben található egy nagyon általános követelmény, hogy semmilyen tevékenység nem kezdhető meg biztonsági adatlap nélkül (28. par. (3)). Márpedig a tevékenység meghatározása a törvényben mindent felölel, köztük a tárolást, és nyilvánvalóan a belső felhasználást is, amiért tároljuk az adott vegyi anyagot. A gyakorlatban természetesen a hatóság sem követeli meg a fent leírt festőüzemtől, hogy a többtucatnyi, eltérően színezett, hígított festékkeverékek mindegyikéhez biztonsági adatlapot tudjon bemutatni.
A tároláshoz kötődő talán legtöbb feladatot kiváltó és legnagyobb kockázatot jelentő előírás a katasztrófavédelmi törvény. Bizonyos különösen veszélyes anyagok a végrehajtási rendeletben[1] megadottaknál nagyobb mennyiségű tárolása esetén a mennyiségektől függően egyre bonyolultabb kockázatértékelést kell elvégeztetni. Ezek a létrejövő havária esetek kockázatát vizsgálják a munkahelyeken és azok környezetében.
Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy milyen szinten tartozunk a katasztrófavédelmi rendelet hatálya alá (alsó küszöbérték alatti, az alsó küszöbértéket vagy a felső küszöbértéket is elérő üzem), az üzemben lévő vegyi anyagokat fel kell mérnünk. Ehhez egy vegyi anyag listára van szükségünk, aminek meglétét a munkahelyi kémiai biztonsággal foglalkozó 5/2020 ITM rendelet is előírja. A rendeletben nincs semmilyen előírás, hogy ez mit tartalmazzon, de a katasztrófavédelmi rendelethez kiadott útmutató már tartalmaz javaslatokat: https://www.katasztrofavedelem.hu/application/uploads/documents/2018-11/734.pdf Mindezeket befoglaltuk a mintagyűjteménybe.
Amennyiben az értékeléskor kiderül, hogy a katasztrófavédelmi rendelete hatálya alá tartozik a cég, akkor célszerű alvállalkozót megbízni a kockázatértékelések elkészítésével. Ha nem, az adatok nagyon alkalmasak arra, hogy a tárolt veszélyes vegyi anyagok közül kiválasszuk azokat, melyeknél a rendelet által előírt arányszámok (a legnagyobb tárolt mennyiség osztva a rendeletben megadott alsó küszöbértékhez tartozó tonnákkal) a legnagyobbak. Ezekre célszerű ugyanis felkészülni: mit tegyünk, ha váratlan kiömlés lép fel a raktározás közben. Vegyük-e meg az ezekhez szükséges elhatároló, felitató, összegyűjtő, csatornalefedő, hulladéktároló, átfejtő, stb. eszközöket? További feladat lehet felkészülni havária gyakorlatokkal is, nyilván figyelembe véve az eddigi havária eseteket és azok tanulságait.
[1]219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.