A számítás lényege, logikai felépítése

Az épület kialakítása, geometriai viszonyok, jelenlévők száma mind meghatározza az épület, tűzszakasz elhagyásához szükséges időtartamot. A kiürítési számításnál kapott eredmények birtokában − az OTSZ 7. melléklet 4. táblázatában felsoroltak, illetve az épület kockázati osztályba besorolása alapján − meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályban rögzített megengedett kiürítési időtartamoknak az eredményeink megfelelnek-e. Ha a megengedett időtartamoktól kisebb értékeket kaptunk, akkor a jogszabályban foglaltaknak eleget tettünk és a kiürítés elfogadható a kiszámított módon, a felhasznált paraméterekkel.

t1< t1meg   vagy   t2< t2meg

A TvMI-ben a kiürítési számítást 3 blokkra lehet osztani. 

A számítási metodika alapvetően úgy épül fel, hogy a résztől halad az egészig, tehát a legveszélyeztetettebb helyiségtől halad a nagyobb egység felé, ami itt helyiségcsoportot (egy folyosószakaszhoz tartozó helyiségek), majd azt a térrészt kell vizsgálni, ahova esetleg több folyosószakasz torkollik. 

Az egyes képletek logikai tartalma az alábbiak szerint alakul:

  • A helyiség kiürítésénél a kiürítést vizsgálni kell az útvonalak hossza alapján.

Ez azt takarja, hogy a legkedvezőtlenebb helyen álló személy mennyi idő alatt jut el a helyiség ajtajáig. Itt az útvonalhossz megállapításához meg lehet vizsgálni a helyiség kialakítását, a bútorokat, egyéb beépített elemeket. A következő képlet azt vizsgálja, hogy a helyiség ajtaja a szélességétől függően hány embert képes átengedni egységnyi idő alatt. Itt egy empirikus számot használunk, ami 41,7 fő/m*perc. Ez annyit jelent, hogy méterenként 41,7 fő tud áthaladni az adott ajtón vagy útvonalszűkítésen 1 perc alatt. 

  • A képletek második blokkja, arra vonatkozik, hogy az első két képlet alapján kiszámolt helyiségből a személyek kijutottak a kijutáshoz vezető útvonalra.

A számítási metodika azonban nem a szint vagy épület kiürítését jelenti, hanem csak egy helyiségcsoportra vonatkozik, ami lehet például egy folyosószakaszra nyíló helyiségek csoportja. 

A számítások itt három részre oszthatók: 

  • Az első az útvonalakat veszi figyelembe, ami ugyanúgy épül fel, mint az első képlet-blokknál, tehát az útvonalak hossza és a sebesség. A sebességnél itt már azonban figyelembe kell venni, hogy az adott folyosóhoz tartozó összes személyt kell számításba venni és meghatározni a kiürítési sebességet. Ez jelentős változást fog mutatni, hiszen a folyosóra, ha minden helyiségből kiözönlenek a számításban figyelembe vett személyek, akkor jelentősen megnövekszik a létszámsűrűség ez pedig a menekülési sebesség drasztikus csökkenésével jár. 
  • A második képlet ebben a csoportban figyelembe veszi, hogy a folyosón van-e valamilyen szűkítés, illetve nyílászáró, ami még nem köthető össze a kiürítés második szakaszával. Ebben az esetben csak azt kell megvizsgálni, hogy ez a szűkítés milyen hatással van a kiürítés menetére.

A képlet három részből áll: 

  • Az elsőben meg kell határozni, hogy a szűkítéshez legközelebb eső helyiség kijárata és a szűkítés távolsága milyen időtartam alatt érhető el (ez lesz nyilván a legideálisabb érték), továbbá figyelembe kell venni, hogy az összes személy, aki az adott helyiségcsoporthoz tartozik, mennyi idő alatt jut át a szűkítésen. 
  • Továbbá hozzáadódik az is, hogy a legtávolabbi helyiség kijáratától menekülő személy mennyi idő alatt jut el a szűkítésig (útvonalhossz/sebesség).
  • A harmadik képlet − ugyanúgy, mint a helyiség kiürítésénél és az előzőhöz hasonlóan − a menekülési útvonalra vagy biztonságos térbe vezető nyílászáró átbocsátó képességét vizsgálja. 

Itt a képlet két részre bontható: az egyik az ajtóhoz legközelebb lévő helyiség ajtajától mért idő, valamint az összes személy átbocsátásához szükséges idő, ami a nyílás szélességétől függ.

  • A kiürítés második szakasza az épület vagy építmény kiürítési időtartamát adja meg.

Szintén három képletre oszlik:

  • Az első, amely az épület, építmény kiürítési időtartamát határozza meg az útszakaszok hossza alapján, itt a biztonságos térbe vezető kijárattól a legtávolabb eső helyiség kijáratától mért útvonalhossz lesz a mérvadó, ehhez hozzá kell adni a 2. képletblokk közül a legnagyobb értéket. Ez a képlet fogja megadni, hogy a legtávolabbi ponttól menekülő személy mennyi idő alatt jut el a kijárati ajtóig.
  • A következő, amit vizsgálnunk kell, a 2. képletblokkhoz hasonlóan, hogy mennyi a számításba vett kiürítési útvonal átbocsátó képessége a szabad szélesség alapján. Ehhez megvizsgáljuk a legközelebb eső helyiség kijáratának távolságát a kijárati ajtótól és kiszámoljuk az eléréséhez szükséges időt, majd az épületben tartózkodók összes számát viszonyítjuk a kijárati ajtó szélességéhez és legvégül hozzáadjuk a legszűkebb keresztmetszettől a biztonságos térbe vezető kijáratig tartó útvonal és a hozzá tartozó haladási sebesség hányadosát.
  • A harmadik képlet a második szakaszon belül pedig a biztonságos térbe vezető nyílászáró átbocsátó képességét vizsgálja, ahol szintén a legközelebbi helyiség távolság-sebesség hányados és az épületben tartózkodó összes személy-kijárati ajtó hányadosát összegezzük.