A tűz jelzésénél közölni kell

  • a tűz pontos helyét,
  • mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt,
  • emberélet van-e veszélyben,
  • a bejelentő nevét, a tűzeset jelzésére használt telefonkészülék kapcsolási számát
  • minden olyan információt, amely a tűz vagy káreset értékelését, felszámolását elősegíti (pl. megközelíthetőség, terepviszonyok, égő anyag felismerése).

A Tűzoltóság értesítése után az alkalmazott meggyőződik a tűz valódiságáról.

Amennyiben a jelzés téves volt, abban az esetben értesíteni kell a Tűzoltóságot, hogy szüntessék meg a helyszínre vonulást.

A tűzoltóság riasztása után értesíteni kell a Mentőket (104-es telefonszámon), Rendőrséget (107-es telefonszámon), továbbá a következő személyeket:

Tűz esetén értesíteni kell:

Az alkalmazottak, létesítményben tartózkodók riasztása

A riasztás történhet élőszóval, kiabálva. Mindenki, aki a riasztást észlelte, köteles a környezetében levőket tovább riasztani.

Az ügyvezető igazgató vagy az általa megbízott személy az összes olyan helyiség, zárttér,bejárat, kijárat kulcsát, melyek a munkaidő végeztével lezárásra kerülnek, készítse elő a tűzoltását végzők számára.

A Társaság alkalmazottai gondoskodnak a gázelzárásról, illetve a helyi elektromos leválasztásról.

Az épület kiürítéséről a munkahelyi vezetők gondoskodnak.

A tűz oltása

A tűz oltásában, a műszaki mentésben minden dolgozó és más, a létesítményben tartózkodószemély életkora, egészségi- és fizikai állapota alapján, a tőle elvárható személyes részvétellel,adatok közlésével köteles közreműködni.

A létesítmény területén található valamennyi tűzoltó eszközt (tűzoltó készüléket) a tűz oltásátvégző személyek rendelkezésére kell bocsátani. 

Az elektromos berendezések tüzét vízzel oltani tilos és életveszélyes!

A tűzoltást mindaddig folytatni kell:

  • amíg az életveszély nélkül lehetséges,
  • a tűz eloltásáig,
  • a tűzoltók megérkezéséig.

Azok a személyek, akik a tűz oltásában nem vesznek részt, a tűzriadó észlelése után a legrövidebb menekülési útvonalon hagyják el a veszélyeztetett tűzszakaszt, épületet, területet. A menekülés védett tűzszakaszba, védett épületbe, vagy a szabadba történjen. Amennyiben erre nincs mód, úgy lehetőleg a tűztől, füsttől legvédettebb helyre meneküljenek és ezt valamilyen módon (pl. kiabálva, – ha működik – telefonon) tudassák környezetükkel.

A tűzoltók kiérkezéséig egy alkalmazott az épület előtt tartózkodjon a szükséges tájékoztatásmegadása céljából.

A munkavállalók és más, létesítményben tartózkodó személyek a tűz oltásában a tőlük elvárhatómódon vegyenek részt.

Tűzoltó készülékek

A létesítmény épületeiben, helyiségeiben ABC tűzosztály oltására alkalmas szükséges számú tűzoltó készülék van készenlétbe helyezve.

Tűzoltó vízforrások

Az épületek külső környezetében NA 80-as föld feletti tűzcsapokról biztosítható a tűzoltás vízszükséglete.

Közművek kezelési rendje

A létesítménynél biztosított a helyi és központi feszültségmentesítés lehetősége. A helyi áramtalanítást kell előnyben részesíteni. A központi áramtalanítás lehetősége az irodaépület földszinti öltözőjének bejárata mellett lévő elektromos főkapcsolónál adott. A gázelzárást a gázfogadónál mindenkor el kell végezni.

Egészségügyi ellátás rendszere

A sérültek ellátásához az Országos Mentőszolgálatot kell igénybe venni.

Amennyiben valaki a Mentők megérkezéséig elsősegélyt nyújt, a következők szerint kell eljárni:

Égő ruházat esetén meg kell akadályozni, hogy a sérült pánikba essen és rohanjon, mivel a legkisebb mozgás vagy szellő is éleszti a tüzet.

Fektesse le a sérültet, és ha lehet, óvja a földdel való érintkezéstől.

A megégett bőrfelületet folyamatosan hűtve, igyekezzék megakadályozni a sérülés mélyre terjedését. A hűtés egyben csökkenti a fájdalmat és a sokkveszélyt.

Tegyen az égési sebre steril (géz) fedőkötést, mert ezek a sebek könnyen fertőződnek.

Az égési sebeket orvosnak kell véglegesen ellátnia.

Tűzriadó terv gyakoroltatása

A tűzvédelmi szabályzatról szóló jogszabály előírja, hogy a tűzriadó tervben foglaltakat legalább évente gyakoroltatni szükséges, ennek eredményét pedig írásban kell rögzíteni. Erre vonatkozóan iratminta nincs a jogszabályban, ezért minden gazdálkodó szervezet egyedileg készíti el. Az alábbi iratminta segítséget nyújthat abban, hogy milyen tartalmú jegyzőkönyvet célszerű összeállítani.