Érzékenységi elemzés

A tervek összeállításakor gyakori hiba, hogy a különböző módszerek alapján kialakított, számszerűsített eredményeket készpénznek veszik. Minden tervnek vannak olyan összetevői, amik feltételezéseken, elfogadott axiómákon alapulnak. A valós élet gyakorta produkál olyan variációkat, amelyek alapjaiban változtatják meg a célokat. A tervek főbb indikátorai esetében azt vizsgálják, hogy az előrejelzés milyen érzékenyen reagál az alapparaméterek változására. Ha egy feltétel megváltoztatása lényeges eltéréseket okoz a becsült előzetes kimutatásokban, akkor azt kritikus változónak tekintik, ami további elemzést igényel. A módszer egyszerűsítésének érdekében – hiszen nagyon sok feltételt kell megvizsgálni – gyakran három forgatókönyv kerül kialakítása: pesszimista, legvalószínűbb, optimista.

Lépései: 

  1. A vizsgált kockázati tényezők legvalószínűbb előfordulási értékeinek meghatározása;
  2. A kockázati tényezők reálisan várható előfordulási értékeit tartalmazó sávot határozzuk meg (független változó);
  3. Előfordulási érték alapján a hatás meghatározása (függő változó);
  4. Ábrázolás.

Előnyei: 

  • Egyszerű;
  • Gyors.

Hátrányai:

  • Nem veszi figyelembe a valószínűséget;
  • Nem veszi figyelembe a korrelációt;
  • Nem értékeli az együttes hatást.